Pos3922.jpg

Van a humán, az emberi sakk, van a mindent kiszámoló gépi sakk  és van a sakkoktatás. A szuper-nagymesterek szintjén az első kettő már összefolyik, úgy lépnek mint a gép. Azt, hogy mégis emberek abból tudjuk meg, hogy-néha néha ők is melléhúznak az állásnak.

 -----------------------------

Kérdezem a gyerektől, mire törekszel ebben az állásban; a válasz: elvágom a királyát két vonallal a gyalogjától és létrehozom a Lucena állást. Roppant büszke vagyok rá, hogy felismerte és alkalmazza a tanultakat.  -------------------------

Megdicsérem és hiszem, hogy az embernek, mivel képtelen a végtelenségig kiszámolni a változatokat, gyakran kell az elvek mentén haladva döntéseket hozni a tábla mellett.

----------------------------------

Ekkor jön képbe a chesstempó, aki azt "mondja" a gyerkőcnek, hogy nem jó a lépés amit megtett, van egy lépéssel rövidebb út a mattig.

A gyerek elpanaszolja sérelmét nekem, én megvigasztalom, de ő vigasztalhatatlan, mert nem kapott pontot a megfejtésére...

Fölmerül a kérdés, hogy kinek higgyen a gyerek, a szülő, s mikor, hányadik sikertelen megfejtési kísérlet után kopik el az edzőbe vetett bizalom.

------------------------------------------

Melyik lépéssel haladnál te a nyerés felé vezető úton?

Jegyezd le a válaszod. 

Szerző: Sakk-mester  2014.04.25. 09:21 Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása