Ebben az állásban világosnak összekötött g-h szabadgyalogja van, míg sötétnek a szabadgyalogjai távol vannak egymástól (és eléggé elölre vannak tolva). Itt, mivel kevés a figura, sötétnek többet hoznak a konyhára a szabadgyalogjai, mivel a királyával fel tudja tartóztatni a világos gyalogokat, ezzel szemben a sötét gyalogok ki tudják játszani a világos királyt. Egy út a nyeréshez: 1.-a3 2. Kb3 d3 3. Kxa3 d2 és a sötét gyalog vezérré válik.                                                                                                     

A másik állás látszólag ugyanaz, mint, az első, egy kicsi különbséggel: a sötét gyalogok egy sorral hátrébb vannak. Ez pedig azt eredményezi, hogy ebben az állásban világos nyer. Egy út a nyeréshez: 1. Kd4 a4 2. Kc3 Kh7 3. Kb4 d4 4. Kxa4 d3 5. Kb3 és a világos király belelép a sötét gyalog négyzetébe, és ezáltal világos nyer.   
Ha a „szétszórt” gyalogok által határolt mezők száma
(jelenesetben a4, b4, c4, d4, tehát négy mező)
megegyezik az átalakulásig megteendő úttal, - négyzetet képeznek –
vagy annál több, - sorokon elfekvő téglalapot alkotnak -
akkor minden esetben önállóan, királyuk támogatása nélkül nyernek,
ha a négyzet a vonalak mentén nyúlik álló téglalappá,
akkor a szétszórt „gyalcsik” levadászhatók, vesztenek, mint a 27-es ábrán.
/bs/
 

 

Szerző: Sakk-mester  2011.05.22. 19:30