9.2. A játszma döntetlen, ha a lépésen lévő játékos döntetlen igénylése indokoltnak bizonyul, abban az
esetben, ha legalább háromszor ugyanaz a hadállás (nem feltétlenül lépésismétléssel):
(a) előállhat, hogy a játékos beírja ezt a lépést a játszmalapjára és e lépés megtételének a
szándékát a versenybírónak bejelenti (a lépés bejelentése végleges, később a játékos nem
módosíthatja)
(b) előállt és a döntetlent igényelni kívánó játékos következik lépésre
Az (a) és (b) helyzet hadállásai akkor számítanak azonosnak, ha ugyanaz a játékos következik lépni, ha
ugyanazokon a mezőkön ugyanazon fajta és színű bábok helyezkednek el és a lehetséges lépések
minden bábbal, mindkét fél részére ugyanazok. Így tehát nem számit azonosnak az állás:
1. a lépéssorozat kiinduló állásában egy gyalog menet közbeni (en passant) ütéssel
üthető volt és most már nem az
2. szintén nem számit azonosnak a pozíció, ha időközben a király, vagy a bástya lépett
és ezzel a sáncolás joga elveszett.

9.3. A játszma döntetlen, ha a lépésen lévő játékos döntetlen igénylése indokoltnak bizonyul, abban az
esetben ha:
(a) a lépést játszmalapjára felírja és közli a bíróval, hogy a megtenni kívánt lépés azt
eredményezi, hogy a két fél utolsó 50 lépésén keresztül nem történt sem gyaloglépés, sem
ütés (a lépés bejelentése végleges, később a játékos nem módosíthatja), vagy:
(b) a két játékos utolsó 50, már megtörtént lépésén keresztül nem történt sem gyaloglépés, sem
ütés.
9.4. Ha a játékos megérint egy bábot a 4.3. szerint, anélkül, hogy a döntetlen-igényét előtte benyújtaná,
akkor ezt a 9.2 és 9.3 szerinti döntetlen-igénylési jogát arra a lépésre vonatkozóan elveszti.
9.5. Amikor a játékos a 9.2. vagy a 9.3. szerint döntetlent igényel, vagy ő maga, vagy a versenybíró megállítja
a sakkórát (lásd a 6.12.a, vagy 6.12.b. pontokat). A játékos a döntetlen-igényt nem vonhatja vissza.
(a) Ha az igénylés megalapozottnak bizonyul, akkor a játszma azonnal véget ér, döntetlen
eredménnyel.

(b) Ha a döntetlen iránti igény nem megalapozott, akkor a versenybírónak az ellenfél meglévő
gondolkodási idejéhez 2 percet hozzá kell adnia. Ezután a játszma folytatódik. Ha az
igénylés egy megtenni szándékolt lépésen alapult, úgy a döntetlen-igényt benyújtó
játékosnak azt a lépést meg kell tennie a 3. és 4. pontok szerint.

 

9.6. Ha az alábbiak szerint egy, vagy több tényállás megvalósul, a játszma döntetlen:
(a) ugyanaz az állás jött létre a 9.2.b. szerint és ez az állás legalább öt egymást követő
esetben megvalósult
(b) amennyiben75 egymás utáni lépéspár után nem történt sem ütés, sem gyaloglépés. Ha a
legutolsó lépés után matt van a sakktáblán, akkor a matt érvényes.

 

A játékosnak jogában áll, saját óráját kezelni, akkor is, ha ellenfele már lépett (nem várva
meg az ellenfele órakezelését) A lépés megtétele és az órakezelés között eltelt idő a játékos
számára megszabott gondolkodási idő része

Szerző: Sakk-mester  2015.02.19. 14:09 Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása