"Mit elemezzek ezen Sanyi bácsi, hát ez tök remi."

Gyakran hallom tanítványomtól ezt a kijelentést. Igen, bizonyos szint fölött fölösleges erőltetni a nyerést, de ha ilyen, vagy hasonló állásokban úgy tudsz lépni, hogy nem veszélyezteted magad, viszont az ellenfeled eltévedhet, akkor játszd tovább a partit.

Ehhez feltétlen szükséges, hogy biztos légy önmagadban, tudd, hogy Te innen nem veszíthetsz. Nézd csak meg a legnagyobbakat, a nyerésük gyakran úgy jön össze, hogy harminc-negyven lépésen át is egálra állnak, s veszít az, aki elsőként hibázik.

Erről beszélek, hogy add meg ellenfelednek a hibázás lehetőségét. Ez nem megy úgy, hogy közben Te folyton reszketsz attól, hogy előbb hibázhatsz mint ő. Ezen érzés elkerüléséhez önbizalom kell, az önbizalomhoz pedig tudás, a tudás nem jön másként, mint a tanulás, gyakorlás, edzés révén.

Jöjjön a "tök remi" állás, ahol világos uralja a nyílt vonalat és meglépi a hibázásra késztető Be7-et. Sötét tudja, hogy az állás vázán, a gyalogszerkezeten, csak indokolt esetben változtatunk, - csak azt nem érzi, tudja, hogy a változtatás pillanatához érkezett - ezért meghúzta az a7-gyalogog védelmét biztosító Bd7-et.

Végzetes hibát követett el. Használd ki sötét melléhúzását és jegyezd le nyerésed útját.