...hogy mennél, de nem visznek a lábaid, kapaszkodnál, de nem mozdulnak a kezeid, hogy zuhansz, de nincs módod tenni semmit, s ekkor felriadsz, megnyugtat a tudat, hogy e rémség, álom volt csupán.

Gyülekeznek a sötét viharfelhők ebben az állásban is, álombeli bénultság vesz erőt világoson, mikor hírtelen leszakad az ég. Hogyan? Meséld el a "mi" nyelvünkön nekem.

Szerző: Sakk-mester  2011.12.28. 05:02 Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása