Nos, Barátaim elérkeztünk a finishez.  

Holnap este már értékelhetitek a magyarok produkcióit.

Ne feledjétek, a kibicnek, a drukkernek semmi sem drága.

Ítéletet mondani, másokat csepülni mindenkinek könnyen megy, de teremteni, tenni, eredményt elérni, az a kiváltságosak, a tehetséggel, akarattal bírók sajátja.

Blogunk holnap sem lesz kínpad.

Tisztelettel szólunk a bajvívókról, az eddig elért eredményeiket kockáztatókról.

Tizennégyen keltek útra, s mára már csak kettőnek van esélye álmait valóra váltani.

Berkes Ferencnek és Balogh Csabának, akik ma sötéttel elért döntetlenjeikkel, az élbollyal érkeztek el a mindent eldöntő utolsó fordulóhoz.

Fecó remijében nagyon bíztunk, Csabiét nagyon reméltük, azért „csak” reméltük, mert a világranglistán hatodik olasz Caruana világossal törekedett ellene az egész pont megszerzésére.

A játszmákat elnézve, hamar megnyugodhattunk, fiaink magabiztosan, pontos játékkal, világossal játszó ellenfeleiknek esélyt nem adva biztosították a döntetlent, felépítve a holnapi napra, a Világkupáig átívelő hidat.

A ma délutáni edzésen félszemmel Plovdivra figyeltünk,

s mikor bejelentettem „gyerekeimnek” Balogh Csaba bravúr-remijét,

a kistenyerekből felcsattant a taps!

Holnap is szurkolunk minden magyar versenyzőnek.

Megkülönböztetett figyelmet fordítunk Balogh Csaba és Berkes Ferenc partijaira. Ők ketten esélyesek még kijutni a jövőévi Világkupára.

Az esély realizálásához nyerniük kell, győzelmikényszer alatt játszanak, ez még tovább fokozza bennük a feszültséget.

Az élőpontszámok alapján Fecó helyzete könnyebb lesz mint Csabié, de Csabi mai is felnőtt a feladathoz.

Holnap, a ma ki nem mondott kérdéseinkre is választ kapunk!

Hajrá Magyarok!