Fúró Jancsi kétszer próbált megfúrni, de nem ám gyáva alantas módon, hanem szemtől szembe, a tábla két széléhez ülve. Mivel győzelemre hajtott, nem volt mit tennem, mint hosszabb időn át használnom az ülepem és az eszem.

A 12. lépésig- mint megtudtam utólag - volt elődje a játszmánknak, ekkor én, a Fritz13 és Houdini - új gyerekek ezek, akkor még nem voltak - szerinti legjobbat léptem a 12. Fd3-at.

Az enginek ajánlatából a 14. lépésben a Be1-et fogadnám el, de én akkor Fg6+-al gáncsot vetettem a sötét királynak. A 16. és a 17. lépéseimet a gépek is értékelik, a 18.-at a Fritz13 szinte megtapsolja. A 21-es ugyan nálam is nyerő - az eszme ugyanaz - de kevesebb áldozattal is bebocsátást nyertem volna a paradicsomba. János nem élt a vezéráldozás lehetőségével, én pedig nem váltottam célt - nem szaladtam  a "mattok" után - ragaszkodtam ahhoz, hogy neki ajándékozzam a bástyám, de ő nem fogadta el, inkább feladta a játszmát.