... én is, a blog alapító szerkesztője, - annak okán, hogy: egy éves a blog - ha az ünnepeknek nem vették volna el a lényegét.

Az ünnep lényege - ami nem a fény, nem a ragyogás, nem a pompa a díszelőadás - nem lehet más, mint az elvégzett munka beérett, ízes, zamatos gyümölcse, a termés.

Ha nincs termés, akkor nincs mit ünnepelni, mert svihákok mind, kik nem az eredményt, hanem az ünnepet önmagáért, vagy ami még rosszabb, önmagukért ünneplik.

Bár az ország(unk) szekerének kereke az unió kátyújában mélyebbre már aligha sűlyedhet, attól még vannak megelégedettséget árasztó ünnepek, ünnepi beszédek, s vannak kitüntetettek.

A sakkszövetség is ünnepre készül, áldásom rá, ám legyen. Remélem közhírré teszik az elvégzett munkát, igazolják az ígéretek valóraváltását, azaz nagy dobra verik a tényeket, az eredményeket. Lesznek ott emberek, mondom Emberek, kik számonkérik a  beváltatlan, a megvalósítatlan ígéreteket. Lesz módja most is igazolni az új vezetésnek, - elnöknek, elnökségi tagoknak - hogy a munkára hajtott, szolgálni akart, nem pedig a címekre, esetleg fizetésekre.

Álljon itt egy feladat, ami megtévesztő. A megtévesztő annyira ide illő. Nem a bloghoz, hanem a mai bejegyzéshez, sőt nem is ahhoz, hanem a mai magyar "kavaráshoz" az örökös ígérgetéshez s utólagos magyarázkodáshoz. Észrevetted, mennyire magyar sajátosság ez, mármint a magyarázkodás.

Legyen ennyi az ünnepi beszédem.

Isten óvjon és segéljen Titeket!

Dolgozzunk tovább:

- v -

Jegyezd le a megoldást.