Elfelejtünk mi már mindent, nem őrzünk meg emléket. Szállni hagyjuk a szépet, az értéket.

A kor hozza ezt, no nem az idős kor, a kor amelyben élsz. Miközben a silánnyal, a bóvlival elhalmoz, értékeidtől megfoszt. Hoztam nektek valamit a múltból, neveket, melyek mögött személyek éltek, és elhoztam szellemük fényéből egy fotonnyit. Amikor a fenti versenyt rendezték, még élt a névadó, ekként tisztelegtek előtte az akkori kor fiai. Mit tesztek ti, versenyeiteken megidézitek-e városunk régvolt sakkozóit. Nem is oly régen volt, hisz én még játszottam velük; Kovács Lajossal, Dr. Pálfi Istvánnal, Dr. Bocskor Józseffel, Dr Viszokai Lászlóval, Dr. Pákozdy Ferenccel, Brilla-Bánfalvi Sándorral, Dr. Szarvas Pállal, Halász Józseffel, Kalmár Lászlóval, Sipos Ferenccel, Bartha Lászlóval... és a névfolyam beláthatatlan hosszan tekereg fel a földről az égig.

Élnek még közöttünk nagy öregek: Filep Tibor, Dr. Kántor Sándor, Dr Daróczy Zoltán, Sőreghy János, Dr. Kovács Zoltán...

Elgondolkodtok-e néha azon, hogy hogyan tisztelegjünk, tisztelegjetek előttük?