Szigorúan titkos és bizalmas!

Az alábbi üzenetet kaptam;

Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe!

Belügyminisztérium

Érkezett: 2013.03.15 20:47:40

Megszoktam már, hogy akiket megválasztok arra, hogy szolgáljanak, azok irányítanak.

Így, egy pillanatig sem gondolkodva azonnal cselekedtem, úgy ahogy voltam –  egy szál ingben és gatyóban kirohantam a meleg szobából a gépjárművemhez

– bár majd megvett az isten hidege –

ott voltam vele, inkább benne,

nem hagytam el, á dehogy, vele maradtam az utolsó szusszanásáig -

míg el nem fogyott belőle az üzemanyag.

Miért mentem ki egy gatyában és ingben?

Miféle sunyi kérdés ez? Visszautasítom!

Azért mert nem írták meg, hogy öltözzek fel jó melegen. 

Ja, hogy gondolkodni is lehetne?

Miért is nem jutott ez eszembe!?

Nos, nagy-sokára elfogyott  az üzemanyag a kocsimból, én újra olvastam az smst,  

- a meleg bágyaszt, a jeges szél törli a memóriát –

megtudtam belőle, hogy  mit kell tennem a továbbiakban.

Szépen átültem egy másik gépjárműbe

– annak alig nyílott ki az ajtaja,

ahogy ráncigáltam kitéptem az ajtóban és keretében lévő gumiszigeteléseket…

eddig ott csücsültem, de a szükség behajtott.

Legyen, aminek lenni kell, én abba a jégverembe vissza nem megyek.

 Most épp kiengednek fagyott csontjaim, ujjaimból lassan csepegni kezdenek a betűk.

Komolyra fordítva a szót;

Köszönöm szépen a figyelmeztetést, de nem esik jól, hogy hülyének néznek.

Mire megkaptam az sms-t, az egész ország a hó foglya lett,

tragédiák sora és a viharos szél rombolása minden épeszű honfitársamat józan belátásra bírt,

akit pedig még sem, annak ez a későn jött sms sem segít az agybajon.

Megjegyezném viszont, hogy volt olyan biztosítótársaság,

amelyik már 14-én előre figyelmeztette, riasztotta a keleti országrészben lakó,

az időjárás ily zordra fordulását a bőrén még nem érző ügyfeleit.

Jó lenne megjegyezni örök tanulságul,

hogy az előre gondolkodás, az előre gondoskodás, a prevenció ezerszer többet ér, mint a tűzoltás.

Jó tudni azt is, hogy az emberek nem viszik magukkal a másik gépjárművüket azért,

hogy rossz idő esetén legyen mibe átülni.

Ugye, abban csak nem lehetünk biztosak,

hogy ahol mi csúszunk árokba, ahol minket zár magába a természet fehér áldása,

épp ott vár ránk egy dugig tankolt másik gépjármű, amibe átülhetünk.