... szebb volt és tartalmasabb mint a mai. Akkor még nem győzedelmeskedett a tömegárú, a bóvli és a silányság az érték felett.

Pedig az a kor sem volt könnyű, embert kímélő.

Annak idején még igaz volt a mondás - általában igazabb volt minden szó - mely szerint; minden napra egy alma, az orvost távol tarja.

Mára megkopott a mondás igaza, az elmúlt negyven év során nem csak én öregedtem meg, és nőtt több mint duplájára a világ népessége - de minek? -

a gyümölcsök, zöldségek is elvesztették vitamintartalmukat.

A sárgarépáé 40, a borsóé több mint 53, a paprikáé 90, a káposztáé 95%-al csökkent.

A búza ásványianyag-tartalma 50, az árpáé több mint 60, a kukoricáé pedig több mint 80 százalékkal mérséklődött.

Az 1960-as évektől napjainkig az élelmiszerekben drasztikusan megváltozott a mikroelemek és a vitaminok mennyisége. A karotin 50 százalékkal, az E-vitamin 60 százalékkal, a B12-vitamin pedig 90 százalékkal csökkent! Egy 1985-ben végzett felmérés adataival összehasonlítva a zöldségek és a gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma mintegy hetven-nyolcvan százalékkal zuhant le. A régebbi mérés szerint például egy átlagos súlyú alma C-vitamin tartalma 5 milligramm volt, most ugyanez az érték mindössze 1 milligramm. A brokkoli kalciumtartalma 100 milligrammról 35-re esett vissza. Mivel a talajból kimosódtak a kalcium-, magnézium-, vas-, mangán- és réztartalékok (1966-1990-ig a búza, a répafélék és a burgonya vastartalma 50 százalékra csökkent) a növényekben, ennek következtében az állatokban sincsen elegendő ásványianyag.

A szomorú igazság tehát az, hogy miközben azon igyekeznek a tudósok, hogy egyre több élelmet termeljen a mezőgazdaság, az egyre több élelem egyre szegényebb lesz tápanyagokban. Az emberek pedig tápanyag-hiányosan táplálkoznak.

-----------------------------------------------------