... hogy egy nádudvari kisfiú - akivel ki más, mint Baranyai Anti bácsi szerettette meg a sakkot - Kovács Lalka ilyen csibészesen boldog mosollyal fogadta az eredményére és sikerére büszke edzője gratulációját. A miskolci Egyetemváros sportcsarnokában elért sikerével jutott ki az ausztriai Mureckbe a korcsoportos Európai Uniós bajnokságra, ahol meg sem állt az osztott II-III. helyezésig, amivel a magyar delegáció legeredményesebb résztvevője lett.

Azt ígértem Lalkának, ha öt fordulóból meglesz a 4 pontja, utána megyek és a helyszínen szorítok a sikeréért. Apukája szinte biztosra vette, hogy nem találkozunk az Osztrák kisvárosban.

A sors és Lalka azt akarta, hogy mégis... a negyedik forduló után tárcsázták a számom; Sanyi indulhatsz, megvan a 4 pont. Holnapután ott leszek, keressetek egy szobát nekem... mondtam... 

Azután már együtt ugrottunk át Graz-ba fagylaltozni a családdal...

...majd Lacival a tesóval - aki annak idején kiremizte a kis Rapportot és majdnem elkapta Szabó Krisztiánt - Mariborba egy komolyabb koktélt elfogyasztani az Öcsi mutatkozó sikerére.

A  koktélozás, kávézás és városnézés után Pichán - hű de büdös volt, kerüljétek el ha lehet - át visszatértünk szálláshelyünkre.

Lalkát - Kovács Lajost - tartottam a megye legtehetségesebb és legtöbbre hivatott ifjú sakkozójának. Hittem, hogy 18 éves korára mester lesz. Az idén már a 20 évébe jár, még adós az eredménnyel, a címmel.

Remélem nem sokáig.