Könnyen elítéljük a celeb-kisasszonyokat, akik bájaikat milliárdos ficsúroknak és oldboyoknak szolgálják fel.
Érdemtelenek állnak az alku mindkét oldalán, ám meg van a vonzalom is, ez vitathatatlan.
A lányokat vonzza a soha ki nem ürülő dugi(g)-buksza, míg a milliárdosok számára vonzó a szép, reprezentatív pipi-hús.
Több szót nem is pazarolok rájuk, a lényeg benne van e néhány lejegyzett gondolatomban.
Most jön a párhuzam.
Sok, a fenti jelenséget megvető anyagilag jól szituált szülő szeret eldicsekedni azzal hogy, világversenyen, világversenyeken vesz, vett részt a gyermeke.
Persze a gyermek is vágyik, pláne ha nem kell érte megdolgozni, a hírnévre, hisz ettől lesz Nudli Berciből, hirtelen menő a környezetében.
A sakkvilágversenyekre is van kvalifikáció, ám ott tátong az érdemtelenek – az oda magukat kvalifikálni képtelenek – részére a kis és nagykapu.
- Képzeld el, ha az úszóknál is megeshetne hasonló, s a víziszonyban szenvedő, a vízben fulladozó nebuló hencegne az osztálytársainak az úszó EB-én, VB-én való részvételével... - Ehhez hasonlóan nagyon gáz az, ami a sakkozóknál természetes... -
Mi a kulcsa ezeknek a kapuknak?
Eltaláltad kedves olvasóm, a pénz.
Pénzért megkaphatod a részvételi jogot a sakkra alig, vagy csupán kényszerből ránéző gyermeked számára.
A gyermekeddel azonnal megtanítod, hogy nem kell keményen dolgozni a sikerért, csupán a bukszát kell kinyitni és rögtön tágra nyílnak a kapuk.
Kedve Szülő!
Nem másba lögybölöd bele gyermeked, mint az általad lenézett celeb világ éréktelen szennytengerébe.
Földrészekre röppennek, távoli országokba suhannak a pénzeszsákok gyerkőcei, míg a sakkot rajongásig szerető, azért élő-haló, ám a dobogóról éppen lecsúszó kevésbé módos, vagy mondjuk ki; szegény családok gyermekei itthon maradnak.
Kitalált-e valamit a honi, vagy a nemzetközi sakkszövetség ezen gyermekek érdekében?
Á dehogy...
Pedig milyen egyszerű lenne a mágnások uszályain kiúsztatni őket is a világversenyekre.
Ehhez nem kellene más, mint ötször annyit kérni az érdemtelenektől, mint amennyibe kerül a versenyen való részvétel és máris meglenne a fedezete az arra „érdemesek” kijutására is.
---------------------------------------------------------
A pénzen, mint minden ajtót nyitó kulcson túl ott vannak még a korrekt lehetőségek arra, hogy a világversenyekre a kvalifikációs létszámot megemeljék. Ne csupán a nemzeti bajnokságok első három, hanem az első 6 helyezettje szerezhessen jogot a kijutásra, vagy, mivel vannak kiváló sakknemzetek, ahol a 16-ik versenyző is magasabban jegyzett, mint más ország bajnoka, ezért tegyék lehetővé az élőpontszám-teljesítményfüggő nevezést.
Mennyivel tisztességesebb, jellemesebb ekként eldönteni a kvalifikációt, mint születési előjog, vagy a család anyagi helyzete szerint.
Persze lehettek konzervatívok és mondhatjátok; az első szülött lesz a király, a versenyre utazó, mit számít az, hogy még sakkozni sem tud s a második, harmadik szülött a tehetségesebb, a rátermettebb, a jobb.
Mondhatjátok azt is, hogy csak az sakkozzon akinek vagyona van.
Ha így vélekedtek, akkor lehet, hogy holnap azt mondjátok; élni is csak a kiváltságosoknak van joga...
Amúgy - ugye észrevetted? - erre tendál a világ.