… jellemzi az Örményországban folyó európai sakkbajnokság rendezőit, szervezőit.

Példát adva ezzel a világon és kis-hazánkban itt-ott-amott versenyeket szervezőknek-rendezőknek, versenybírói karoknak és a versenybíróknak.

Igen Barátaim, így is lehet, s ezzel nem csorbul sem a szervezők-rendezők, sem a versenybírók nimbusza, sőt; az ilyen esetek után néznek fel rájuk igazán.

A rajtlistán 96. Borisz Savcsenkó repülőgépjárata késett, a versenyző az órák indítása után háromórányi késéssel érkezett a verseny helyszínére.

A verseny szervezői-rendezői példát adtak konstruktivitásból és rugalmasságból, nem „meszelték el” a későn érkező játékost, hanem biztosították részére a játéklehetőséget, amit sportszerű ellenfele szintén lehetővé tett.

Nem volt terrortámadás, nem folyt vér, nem kellett időközben kényszerleszállást végrehajtani repülőgépének, s mégsem kontumálták el, még a gondolkodási idejét sem nyirbálták meg.

Vélhetőleg lekésett a helyszíni regisztrációról is…

 ------------------------------------------------------

Erről jut eszembe, hogy mi a „szöszért” kell a diákolimpián már az előzőnapon a helyszínen regisztrálni azoknak a versenyzőknek is, akik „bejárók” lesznek a versenyre 50-100-150 km távolságról?

Miért kell az Ő idejüket, pénzüket fölöslegesen rabolni?

Miért nem vállalják fel a versenyszervezők-rendezők a reggeli regisztráció lehetőségét az Ő esetükben?