Akkor most álljon itt egy eretnek gondolat.

Az iskola a tehetség megrontója!  Olyan, mint a kasza, levágja azt, ami a többi fölé nő.

Az iskolát a középszerűeknek és az az alatt lévőknek találták fel.

Az iskola nem más, mint egy nagy kiegyenlítő tartály.

Ha már bebizonyosodott, hogy valakinek valami iránt nagy a tehetsége, zsenialitása van, akkor annak utat kell adni és szakítani kell a konvenciókkal.

Ismerek néhány „zseni” gyereket, például olyan memóriával megáldottat, akiből csak egy van ezerből, vagy tízezerből.

Mit ad ennek a gyereknek az iskola? Félgőzzel negyed-gőzzel tesz eleget az iskola követelményének, azaz elpunnyad, ennyi is elég, akkor miért dolgozzon többet.

Másik példa;  A középiskolába betoppant kislány rajztudásától lement hídba a tanár néni.

Nem küldték rögtön művészeti főiskolára vagy egyetemre, ő nyeri a rajzversenyeket az iskolának és ezáltal nő az iskola respectje. Úgy hiszik a felkentek, hogy milyen jó ott a rajzoktatás!

Ha bebizonyosodik valakiről, hogy sakkzseni, akkor adjuk már meg neki, ami jár, ha már a Polgármódszer magyar. Az nem szól másról, mint arról, hogy ne pazaroljuk szét az időt, hanem célirányosan, intenzíven használjuk azt fel.

Ha elfogadjuk, hogy a fizikai sportágakban el kell menni a határterhelésig, akkor azt is könnyű lenne elfogadni, hogy ez a szellemi képességek fejlesztése terén is hasznos, hanem nélkülözhetetlen lenne.

Hadd ajánljak figyelmetekbe egy nevet, véssétek jól az elmétekbe:

Praggnanandhaa  Rames Babu

Szeretném, ha a jövőben más országbeli sakkbloggerek egy magyar gyerek nevét ajánlanák olvasóik figyelmébe…

Ugye könnyen belátod, hogy mennyire nemes cselekedet segíteni egy betegen, egy nyomorultan, ám nem hiszem, hogy valaha is gondoltál arra, hogy amikor a tehetségesnek nem adod meg azt amire szüksége van, akkor őt megnyomorítod, belefojtod a tehetségét, ez legalább annyira gyalázatos cselekedet, mint eltörni a madarak szárnyát, hogy ne repülhessenek.

Bizony megy a képmutatás, nagyszerű dolog eljátszani a "nemes ember" szerepet.

Tegnap olvastam egy bejegyzésben, hogy kilöktek a kuka mellé öt kiskutyát, akik éhen halnak ha nem találnak nekik anyát.

A tehetségnek is szüksége van "Anyára", arra az éltető közegre amelyben kibontja magát, s bizony az elvándorlók, a fogatlanok, a közmunkások országában egy család gyakran nem tudja önerőből biztosítani a "fészek-meleget", amelyben kikelhet a tojásból a Csoda.

Miért alakult úgy az emberi értelem és érzelem, hogy az alattuk lévőknek adnak, mint felsőbbrendűek, ám alig támogatják azokat, akiket maguk fölé emelhetnek.

Talán azért, mert ha a magad fölé emeltre nézel, akkor kisebbrendűségedet látod, míg ha az alattad lévőt támogatod, akkor magasabbrendűséged hízeleg neked. 

------------------------------------------

Egyik Kedves Bloglátogatóm a Póker Akadémián kezdett gyűjtésbe egy tehetséges gyerek megsegítése érdekében. Ezúton is köszönöm kezdeményezését. Sajnos, épp a fenti okok, indokok alapján elutasításra talált.

----------------------------------------------

Úgy érzem akadnak kivételek, akik nem csak a földön fekvőt emelik fel egy emberibb szintre, hanem készek arra is, hogy a tehetséget maguk fölé lendítsék.