Dr. Kovács Zoltán  orvos, sakkmester           (1944-2014)

Alig több, mint fél évszázada a magyar sakkozás egyik nagy ígérete volt. Már 18 évesen kiharcolta a XVIII. magyar sakkbajnokságon való szereplés jogát. Az ország 20 legerősebb sakkozója között – még mesterjelöltként – nemzetközi nagymesterekkel, nemzetközi mesterekkel mérkőzhetett (eredménye: 16-18. hely 6,5 pont). 1944. április 20-án született Debrecenben. Apja orvos volt, ez kijelölte az ő életpályáját is. Iskolás évei során nagy műveltségével és intelligenciájával korán kitűnt társai közül. A helyi Péterfia úti általános iskolát kitűnő, a Fazekas Mihály Gimnáziumot jeles eredménnyel végezte el. A Debreceni orvostudományi Egyetemen (DOTE) 1969-ben szerezte meg a doktori címet, első munkahelye a Hajdú-Bihar Megyei Állami Építőipari Vállalat (HÁÉV) volt. Három év után a Debreceni Medicor üzemorvosa lett és itt dolgozott nyugdíjazásáig. Sakkozni nagyapjától tanult meg tízévesen, 12 évesen már a Debreceni Spartacus sakkcsapatának igazolt versenyzője. Sakktudása nagyon gyorsan fejlődött, 14 évesen megszerezte az I. osztályú minősítést. 1959-ben 100%-os teljesítménnyel nyeri meg a megyei (Debrecen) és az országos (Budapest) középiskolás bajnokságot.  Még ez év őszén leigazolja a Debreceni Vörös Meteor OB I-es sakkcsapata. Az 1960-61-es szezonban az OB I. legfiatalabb versenyzőjeként a csapat 3. táblása! Mesterekkel is játszva 13 játszmából 7 pontot elérve 54%-os kitűnő teljesítményt produkál. Az 1962/63. évi Debrecen felnőtt bajnokságán 95%-os teljesítménnyel végez az első helyen, megelőzve az elmúlt évben a magyar főiskolai válogatottban szereplő Nagy Bélát. 19 évesen helyet kap a magyar főiskolai válogatottban és 1962 júliusában a IX. főiskolai VB-n Mariánské Láznéban a csapat legeredményesebb versenyzője ( a 4. táblán 8 játszmából 6,5 pontot ért el) 80%-os teljesítményével. A Jugoszlávia elleni ifjúsági csapatmérkőzésen (1962 Budapest, 1963 Belgrád) a magyar válogatott első táblásaként 3-1 arányban legyőzi Bojkovicsot. A XVIII. magyar bajnoki középdöntőben – 1962 októberében – két mester megelőzve harmadik helyezettként bejut a döntőbe. 1963 márciusában a tatai edzőtáborban a magyar válogatott sakkozóinak Esztrin és Vaszjukov nemzetközi mesterek tartanak előadásokat, melyen ő is részt vesz. A debreceni mesterversenyen – 1963 júliusában – megszerzi a sakkmesteri címet. Ezzel Debrecen és az ország legfiatalabb sakkmestere! A VII. ifjúsági világbajnokságon – 1963 augusztus - Vrnjacka Banján ő képviseli hazánkat. Itt éri az első kudarc, a reményteljes jövő előtt álló fiatal mester a 30 fős mezőnyben a 27. helyen végez.  Sakkozói pályaíve ezáltal megtörik, kiderül, hogy a szívós küzdelmet nem bírja és gyakran időzavarba kerül. Játszik 1965-ben, Sinaiaban a magyar főiskolai válogatottban, de eredménye már szerényebb. Az 1967-es és 1968-as debreceni nemzetközi versenyeken a nemzetközi mesteri cím megszerzése nem sikerül, mindkét évben a 11. helyen végez. Az orvosi diploma megszerzése után az aktív sakkozástól visszavonul. Egy évtizedig még az OB II-ben szereplő DEAC sakkcsapatának éltáblása és edzője, a ’90-es években már visszavonul a sakkélettől. A sors nem kegyes hozzá, megbetegedett és 2000-től rokkantnyugdíjba kényszerült. A gyászjelentése arról informált bennünket, hogy hosszú súlyos betegség után hunyt el, temetése a Debreceni Köztemetőben volt 2014. március 24-én. Polgári gyászszertartás szerint búcsúzhattunk el az orvostól és a sakkozótól.

                                                                                                           2014 április

 Kemény csata az izraeli IM-mel - chess.com értékelése: V 97,45  S 96,51

--------------

Győzelem a Magyarország - Anglia mérkőzésen:

 chess.com értékelése: V 98,67  S 96,02

-----------

Értékes döntetlen a német IM-mel Lieberttel:

chess.com értékelése: V 91,60 S 94,47

 -------------

A cikket írta és a fotókat magánarchívumából biztosította: Szilágyi Sándor