Ahogyan akkor sem olvas/hat/ták.... A haladó világ és a sakkvilág fővárosa volt a házigazdája a XII. sakkolimpiának.

Harmincnégy ország válogatottja érkezett meg Nyikita Szergejevics szíves meghívására a megnyitó ünnepségre augusztus 31-én. A részvevőket négy elődöntő csoportba sorolták, /2x8 és 2x9 csapat/ Magyarország a IV. csoportba került.Népi demokráciák erős válogatottjai voltak a fő ellenfelek:Csehszlovákia, Románia és az NDK. A magyar válogatott az első fordulóban - délután 5 órakor a Szovjet Hadsereg Színházában- fáradtan ült le a Csehszlovákia elleni találkozóra. Hogy miért arra két hiteles szemtanú naplójából idézek. "Augusztus 28-án indult útnak a hat tagú magyar válogatott,Tóth László technikai vezető és dr. Bán Jenő csapatkapitány kíséretében. Ötvenegynehány órás vasúti utazásnak néztünk elébe s azt reméltük, 30-án déltájban már Moszkvában leszünk. Csalódtunk. (...) Három nap három éjjel azért nem a világ : ha nehezen is , de végére értünk és 31-én kora reggel begördült vonatunk a szovjet főváros kijevi pályaudvarára. "/BÁN JENŐ/ " Tikkasztó hőségben 70 órát utaztunk:késéssel fáradtan érkeztünk meg Moszkvába , augusztus 31-én." /TÓTH LÁSZLÓ/ Az első forduló legnagyobb érdeklődést kiváltó mérkőzésén, Szabó nagymesterünk váratlan veresége folytán döntetlen született. Szabó -Filip 0:1 Pachmann- Barcza remis Benkő-Rejfir remis , Alster Bély 0:1. A házigazda csalódást okozott.: Szuper erős csapatuk- Botvinnik, Bronstein, Keresz, Szmiszlov, egy pontot elhullajtott, Bronstein és Szmiszlov játszott döntetlent. Így kezdődött. A két korabeli fő hírforrás a NÉPSZABADSÁG és a NÉPSPORT augusztus 28-án és 30-án közölt hírt a csapatunk elutazásáról és a FIDE kongresszusról. Hatvan év után egészen új hírként olvashatjuk... Még érdekesebb azt olvasni ami meg se jelent... Jól bevált módszer hogy amiről nem írunk az nincs is. Ezért egyetlen sor sem jelent meg arról hogy az Egyesült Államok csapata távol maradt az olimpiától. Végül is nem ők jártak rosszabbul,, A "bihari remeténk" Bessenyei György műveinek megjelenéséhez 100 évnél is több idő kellett . Talán az a legrosszabb hogy azóta sem olvassuk....

A bejegyzést írta: Szilágyi Sándor/ Alejandro.