Sándor napja - március 18.

Az első igazán meleget hozó nap. Ekkorra már a napsugarak is barátságosabban simogatják a földeket. „ Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható „ - tartotta a népi regula. Ezen a napon engedték ki először a méheket. A néphit szerint, ha a méhek sűrűn kitelepednek a kas, vagy kaptár  szájára, akkor jó idő lesz. Aki serényebb munkára akarta a méheit fogni, az hangyabolyt szórt a kas alá.

Sándor: a görög Alexander névből ered, jelentése embereket vagy az emberek ellen oltalmazó. Jelentése: Akarat

Sándor napjához köthető helyenként a zab és az árpa vetése, illetve az elkövetkező év jó termésének ünneplése.

József napja - március 19. 

A  leggazdagabb szokásokban és hiedelmekben. „Ha József napján derült, hőség hozzánk beül „ - szól a regula. Ha ezen a napon szivárvány látszik az égen, benne széles sárga sáv, az jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér. Egyes falvakban ezen a napon kezdték el szántást, a gazdag termés reményében.

József: héber eredetű név, jelentése: Isten gyarapítson!

Ezen a napon Jézus édesapjának, a názáreti ácsmesternek a neve napját ünnepeljük. József napját többféle hiedelem övezi. Magyar lakta területeken néhol munkatilalommal ünneplik a tavasz első napját, máshol úgy tartják, hogy ezen a napon meg kell fürdeni és tiszta fehérneműbe bújni.

Erre a napra jósolták a fecskék hazaérkezését és ezen a napon engedték ki a méheket és hajtották ki a marhákat a legelőkre. Ha e napon szivárványt láttak az emberek, és annak széles sárga sávja volt, az jó búzatermést ígért. Ha ezen a napon jégverés vagy fagy volt tapasztalható, akkor az a boros gazdáknak jó bortermést ígért. Máshol meg az iparosok zászlókkal vonultak templomba.Valahol meg egyszerűen a borospincében iszogatva ünnepeltek.

Benedek napja - március 21.

Ez a tavasz első napja. „Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár” - tartották elődeink. Szeged környékén a Benedek-napon ültetett hagymát augusztus 24-én szedték föl, utána a háztetőre rakták, ahol 7 nap érte a napsugár és 6 éjszaka a harmat. Ennek a hagymának a főzetét elsősorban a tífuszos betegek gyógyítására tartották alkalmasnak.

Benedek: a latin Benedictus szóból ered, jelentése "áldott". Névnapja március 21-re, a csillagásztai tavasz kezdetére esik.

Benedek napján gyógyító erőt adó fokhagymát és zsírt szentelték, de természetesen időjárás jóslás is vonatkozik erre a napra, mégpedig ha ezen a napon dörög az ég, akkor a nyár száraz lesz.

A három napot összevéve, ha kisüt a nap, akkor meleg, hosszú nyár lesz, ha nem süt ki akkor hosszú, esős ősz várható. Mivel közeleg ilyenkor már a nap-éj egyenlőség, ez valóban melegebb napokkal kecsegtethet minket.

További népszokás volt a megszentelt fokhagyma főzetével gyógyítani a betegeket, különösen a tífuszos betegeket.