Szabó Lőrinc:
HAZÁM, KERESZTÉNY EURÓPA

Útálom és arcába vágom: 
Harminc év, vagy kétezer óta 
undorító, őrült világ ez, 
ez a farizeus Európa!

Kenyér helyett az éhezőt 
csitítja szóval, hittel, éggel 
maszatos lelkiismeretét 
szívnyalogató versikékkel;

Harminc év, vagy kétezer óta 
hány eszme rothadt el szivében! 
Hazám, keresztény Európa, 
mi lesz, ha majd magára döbben,

mi lesz, ha újra földre száll 
a Megcsúfolt és Megfeszített, 
s mert jósága, szíve, imája 
egyszer már mindent elveszített:

mi lesz, ha megjő pokoli 
lángszórókkal, gépfegyverekkel, 
vassisakos, pestishozó, 
bosszúálló angyalsereggel?

Mi lesz, ha megjő Krisztus és 
új országot teremt a földön, 
ha elhullanak a banditák 
s nem lesz több harc, se kard, se börtön,

ha mennyei tiszta szerelmét 
tetté acélozza a Bárány 
s újra megvált, óh, nem a jók, 
de a gonoszok vére árán:

hazám, keresztény Európa, 
túlélve időd szörnyű végét, 
elbírod-e még te az Istent, 
a Szeretetet és a Békét?