A Magyar Sakkszövetség 2019. május 11-én szombaton a Magyar Sport Házában megtartotta Ünnepi Tisztújító Közgyűlését.

A következő négy évre a Közgyűlés az alábbi jelölteket választotta meg:

Elnök: Szabó László

Alelnök: Nádasi Tamás

Elnökségi tagok: Ács Péter, Csom István, dr. Flumbort András, Fogarasi Norbert, dr. Font Gusztáv, Gyimesi Zoltán, Korpics Zsolt, Lakos Nikoletta, dr. Pap Géza, dr. Sterbenz Tamás

Ellenőrző bizottság: Barthel-Rúzsa Zsolt, Hetényi Márk, Menczer Tamás

Fegyelmi bizottság: dr. Borbély Zoltán, dr. Farkas Attila Erik, Jakobetz András, dr. Perkovics Géza, dr. Varga Tamás

----------------------

SZABÓ LÁSZLÓ: LEGYEN ISKOLAI TANANYAG A SAKK!
LANTOS GÁBOR2019.05.13. 18:19

A Magyar Sakkszövetség közgyűlése Szabó László kommunikációs szakembert választotta meg elnöknek. Az új elnök szerint óriási dolog lenne elhozni Magyarországra a 2024-es sakkolimpiát, de az is nagyon fontos lenne, hogy minden magyar ember ismerje, tudja a sakk szabályait, valamint az is, hogy a sakk oktatása a nemzeti alaptanterv része legyen, azaz minden óvodás és iskolás gyermek megtanuljon sakkozni. Interjú.

Amikor a megválasztása előtt beszédet mondott a sakkszövetség közgyűlésén, Rapport Richárdnak is üzent, mondván, hogy visszavárja őt a férfiválogatottba. Miért tartotta fontosnak azt, hogy megszólítsa a legjobb magyar sakkozót?
Pontosan azért, amit ön is említett.

Rapport Richárd jelen pillanatban ennek a sportágnak a magyar húzóneve, az ő Élő-pontszáma a legmagasabb, neki vannak a legjobb eredményei az aktívan sakkozó magyar versenyzők közül.
Ha ő nem csatlakozik a nemzeti együtteshez, hogyan várhatjuk el a többiektől, hogy szerepeljenek a válogatottban?

Márpedig azt mindenki tudja, hogy a közelmúltban több válogatott játékos lemondta a szereplést. Az sem titok, hogy a közeljövőben Belgrádba utazom, hogy személyesen találkozzam Rapporttal. Amúgy ismerjük egymást.

Szeretném tőle megkérdezni, hogy mit kell tennie a szövetségnek azért, hogy a versenyzők a lehető legjobb körülmények között készüljenek egy-egy világversenyre,
illetve szeretném őt visszahívni a magyar válogatott első táblája mellé.

Hogyan lett ön a Magyar Sakkszövetség elnöke? Miért vállalta el egy olyan testület vezetését, amely az elmúlt időszakban semmiképpen sem a sikerektől volt hangos?
Nézze, amikor világossá vált, hogy az elődöm, Seszták Tamás és az általa felkért elnökség nem kívánja folytatni ezt a munkát,
nagyon sokan megkerestek, és arra kértek, hogy vállaljam el ezt a posztot.
Tudták rólam, hogy szeretem a sportágat, ismerték a vonzódásomat a sakk iránt, talán kézenfekvő is volt, hogy megkeressenek.

A régi elnökségből két tag folytatja az új testületben is a munkát, egyebekben viszont egy vadonatúj, innovatív elnökséget állítottam össze. Fontos, hogy az előző elnökségből az olimpiai bajnok Mádl Ildikóval is beszéltem már, mert szeretném, ha ő is részese lenne a megújuló sakkszövetség munkájának.

A sakkszövetség vezetése mellett párhuzamosan a Magyar Paralimpiai Bizottságot is irányítja. Belefér mindez az idejébe úgy, hogy mindkét feladatát a lehető legjobban lássa el?
Nagyon fontos, amit mondott, mert

csak akkor szabad elvállalni egy ilyen feladatot, ha az ember tudja, hogy lesz rá elég ideje. Nekem lesz, ezért is vágtam ebbe bele.
De már utaltam az előbb arra, hogy egy hatékonyan dolgozó elnökség nagyon sok terhet levehet az elnök válláról. A testületbe éppen ezért került be több volt sakkozó, a gazdasági élet szereplői, egyetemi tanár, és olyat is felkértem, aki szervezetvezetésben jártas szakember. Közvetlenül a megválasztásom után már meg is tartottuk az első elnökségi ülést, ezen – többek között – arra kértem a tagokat, hogy május 24-re, a következő elnökségi ülésig mindenki dolgozza ki, hogy mivel szeretne foglalkozni.

A magyar sport koordinátarendszerében hol helyezkedik el a sakk?
Magyarországon egy hétvégén a labdarúgás után a sakk az a sportág, amely a legtöbb embert megmozgatja, illetve a mi esetünkben asztalhoz ülteti. Ki gondolná, hogy
a sakkban a kiadott versenyengedélyek száma 6000 fölött van, és 14 ezer ember van, aki amatőrként indul versenyeken,
tehát az ország ma is sakkfertőzött.

Ezzel együtt is rengeteg tennivalónk akad még.
Célul tűztem ki, hogy ne legyen olyan magyar ember, aki nem ismeri a sakk szabályait, aki nem tud legalább alapszinten sakkozni.
Jó lenne, ha minél többen ismernék a sakk történetét és azokat a magyar hősöket, akik ebben a sportágban az elmúlt évtizedekben maradandót alkottak.

A végső cél az, hogy a sakk iskolai tananyag legyen?
Igen, de részben már most is az. A nemzeti alaptanterven belül egyes kerettantervek már tartalmazzák a sakk oktatását.

A minap találkoztam Csépe Valéria kormánybiztos asszonnyal, aki a nemzeti alaptanterv megújításáért felel. Vele is arról beszélgettem, hogyan lehetne a sakk oktatását minden magyar gyerek számára lehetővé tenni.
Ehhez persze még nagyon hosszú út vezet. Mást ne mondjak, meg kell találni azokat a pedagógusokat, akik tanítani tudják a sakkozást – akár az óvodákban, akár az általános iskolákban. Ne feledjük el, hogy a sakk globális játék, a szabályai a világ minden országában ugyanazok, a sakk nyelvét mindenki érti. A magyar sakksport egyik világsztárja, Polgár Judit elindította a Sakkpalota programot, amelyet ezen a héten Rómában az olasz szövetségnek mutatunk majd be. Polgár Judit számunkra olyan csillag, mint a labdarúgásnak Zinedine Zidane vagy David Beckham.

Ő bárhol a világon megjelenik, tudják róla, hogy Magyarországról érkezett, miként azzal is mindenki tisztában van, hogy
a magyaroknak micsoda érdemeik vannak a sportág fejlesztésében – elég, ha csak az Élő Árpád fejlesztette pontszámítási rendszerre gondolunk.
Ugyanakkor nagyon fontos hangsúlyoznom, hogy a sakk nem kizárólag sport. A sakk lényege a sakkról való gondolkodás – ezt nem én mondtam, hanem a kiváló nagymester, a négyszeres olimpiai bajnok David Bronstein. A sakk tehát nem pusztán sport, hanem a kultúra része is. Benne van a játék, a művészet, a történelem – túlmutat a sporton.
2024-ben Budapest tényleg sakkolimpiát szeretne rendezni?
Igen, de ez nem lesz egyszerű feladat.

Egy sakkolimpián több mint 700 asztalt kell felállítani, ehhez – a kiegészítő termekkel együtt – legalább 7000 négyzetméter szükséges.
A Papp László Aréna kicsi lenne egy sakkolimpia megrendezéséhez, de például a Hungexpón meg tudnánk csinálni.

A pályázati győzelem nem garantált, de bele kell vágni, mert ha meg sem próbáljuk, akkor nincs siker sem. Sakkolimpiát kétévente rendeznek. Irgalmatlan szervezőmunka várna ránk, de meg tudjuk csinálni.
A kormányzat támogatását bírom az ügyhöz, mondanom sem kell, hogy mekkora dolog lenne az ország számára egy sakkolimpia megrendezése.