1870. március 03 Szeged - 1951. május 29 Budapest

Maróczy Géza halálát követő évben, 1952-ben egy nagyszabású versennyel: a "Maróczy Géza nemzetközi sakkversennyel" emlékeztek meg a magyar sakkgéniuszról.

Miközben az 1954-ben kiadott tornakönyvet lapozgatom arra gondolok, hogy mennyire fontos az utókornak a nagy elődökre való emlékezés. Akkor ott, Budapesten még égett az emlékezés lángja: A verseny mezőnye méltó volt Maróczyhoz: Keresz nyerte a 18 résztvevős versenyt 17/12,5, Geller végzett a második helyen: 17/12, III.-V. lett a világbajnok Botvinnik, a svéd Stahlberg, és Szmiszlov 17/11, VI. helyen ért célba a legjobb magyar: Szabó László 17/10,5, A VII.-VIII. helyre futott be: Petroszjan és az argentin Pilnik.

Azon a versenyen itt volt a regnáló-világbajnok: Botvinnik, a jövő világbajnokai közül ketten: Szmiszlov (1957-58) és Petroszjan (1963-69) és még néhány világbajnokjelölt a magyar sakkozókiválóságok mellett.

A Maróczy Géza születésének 100. évfordulójára rendezett, 16 résztvevős debreceni emlékverseny idején: 1970-ben katona időmet töltöttem. A versenyzői felhozatal jóval szerényebb volt, mint 18 évvel ezelőtt: A versenyen magyar siker született: Bilek és Szavon végzett az élen, előbbi lett a verseny győztese. A harmadik helyre a 19-éves Ribli Zoltán érkezett Gufelddel párban, a holtverseny a magyar ifjúnak kedvezett.

A verseny rangját emelte, hogy megjelent azon dr Max Euwe exvilágbajnok, FIDE elnök,  akit Maróczy készített fel az Aljechin elleni győztes világbajnoki párviadalra. Tiszteletüket tették a versenyen a Maróczy gyerekek: Magdolna és György. 

Érdeklődéssel várják a magyar sakkrajongók, hogy Maróczy Géza születésének 150. évfordulóján miként emlékezik a nagy elődre a jelenlegi Magyar Sakkszövetség. Képes-e méltó színvonalú versenyt - világbajnokkal, ex-világbajnokokkal, világbajnok-jelöltekkel, korunk legkiválóbb sakkozóival és a hazai legjobbakkal - létrehozni. 

Eddig nagy csend honol a Maróczy emlék-évről - Ideje lenne megszólalnia elnök úr!