Flesch Jánosról két dolog jut rögtön a korombelieknek eszébe: az 1960-ban felállított vakszimultán világrekordja és az olvasmányos könyvei.

Flesch János (Budapest, 1933. szeptember 30. – Whitstable, 1983. december 9.) magyar sakknagymester, sakkíró és sakkedző.^[1]

1955–1970 között a Budapesti Vörös Meteor sakkozója volt. 1956–1966 között tízszeres magyar csapatbajnok volt. 1960. október 16-án a vakszimultánban 52 táblát vezetett, így világrekordot ért el. 1963-ban Nemzetközi Mester (IM) címet, 1980-ban pedig tiszteletbeli nagymester (GM) címet kapott.^[1] Számos sakk-könyv írója volt. 1964-ben a Tel Aviv-i sakkolimpia résztvevője volt, ahol negyedik helyezett lett. 1965-ben a hamburgi Európa-bajnokságon is részt vett, ahol harmadik helyen végzett. 1967-től sakkedzőként dolgozott. 1967–1970 között az FTC Sakk Klubjának edzője volt. 1971–1983 között a Pécsi Munkás Sport Klub (PMSC) sakkozója és edzője volt. 1976-ban második lett a Dortmundi Sparkassen-sakkversenyen Oleg Romanishin mögött.

Autóbalesetben hunyt el feleségével, Tenyei Ildikóval 1983-ban Whitestable-ban.^[2]

Sírja Budapesten, az Új köztemetőben található (49/VIII-1-59).

Művei:

• Ezüstérmes sakkolimpia (Flórián Tiborral, Budapest, 1973)
• A sakkvilág trónusáért (1-2. Varnusz Egonnal, Budapest, 1974-1977)
• Sakkvilágbajnokság. Manila, Biel, Varese (Budapest, 1976, 1979)
• Schachtaktik für Jedermann (Stuttgart, 1982)
• Középjáték (Budapest, 1987)

Forrás: Wikipédia

---------------

Elkapja Velimirovicsot :

chess.com: V  98,04 S 95,89

-----------

Ismét az övére tűzi Bárczay skalpját:

chess.com: V 99,51  S 88,52

-----------

Ismét maratoni partiban gyűri le Forintost:

chess.com:  V 98,18   S 97,87

---------------

Portisch Lajos respektálja - rövid partiban remiznek:

chess.com:  V 94,95  S 83,83

--------------

Legyőzi Kavaleket az Asztalos emlékversenyen:

chess.com:   V 95,46  S 56,64

----------------

Remizik Lejnnel a Csigorin emlékversenyen:

chess.com: V 98,03  S 98,14

------------