Ezelőtt kilenc évvel született meg az elhatározásom, hogy sakkblogot indítok a kritikai realizmus jegyében. A kritikai él, a mindenkori, a semminél többet, de az elégségesnél kevesebbet produkáló Magyar Sakkszövetséggel, sakkszövetségekkel szemben "él". A sakkozókkal, vállaltan elfogult vagyok - kivéve, ha pöffeszkedő, magukat többnek mutató, hazudó egyedekről van szó.

A sakkszövetség legalapvetőbb feladatai közé sorolom:

- A Sakk életpálya modell létrehozását, mely biztosítja a legkiválóbbak, nemenkénti 6-8 sakkozó megélhetésének, képzésének anyagi fedezetét, tudásszint szerinti differenciálással.

- A fiatal tehetségek menedzselését, képzését a Lékó Péter által irányított Magyar Sakkakadémia révén.

- A Magyar Sakk-válogatott szerepeltetését a nemzetek közötti viadalokon, Olimpián és Európa-bajnokságon. Fontos tisztázni, hogy nem az a Magyar Sakk-válogatott amit a szövetség annak nevez, hanem a legkiválóbb sakkozóinkból alkotott csapat az. A csapatot nem a szövetség állítja össze, hanem a játékosok eredményeikkel kvalifikálják magukat a válogatottba. A jelen válogatottja: Rapport 2760, Almási 2687, Lékó 2663, Berkes 2661,Tartalékok: Bánusz 2628, Gledura 2620

Mi legyen a sorsa annak a szövetségnek (a szövetséget alkotó személyeknek) mely a fenti pontok valamelyikét nem képes teljesíteni, azt önökre, a sakkszövetséget alkotó egyesületek vezetőire, képviselőire bízom.

A kilencedik évfordulót kilenc megoldásra váró feladat megosztásával teszem emlékezetessé:

Mire jutsz sötéttel?