Mivel kevesen születnek sakktáblával a hónuk alatt, így a nagy többségnek meg kell tanulni a sakkjáték csínját-bínját, már ha élvezni szeretnék a szellemi tusakodást, vagy csupán eligazodásra vágynak a 64 mező, a királyok, vezérek, bástyák, huszárok, futárok és a pórnép (gyalogok) világában, ahol az emberi szellem a teremtő -

Ezt a játékot csak és kizárólag az élvezheti, aki egy bizonyos szinten műveli - 

Elgondolkodtatott, hogy nem csak a feladatmegoldás, hanem a megoldáshoz fűzött-kötött kódok (Vxf8!+ +-) megértése is problémát jelentett.

Ezért úgy gondoltam, hogy egy kis tábla és figuraismeret, jelölések ismerete nem árt a sakk iránt érdeklődők részére. Nehogy a játék, de főként a magyarázat bonyolultsága riassza el őket a irályi játéktól.

A fenti kód megfejtése: V = Királynő, Vezér, x = ütést jelent, f8 = a mező jele ahova a vezér érkezik, + = a sakkadás jele, +- = az állás értékelése: világos jobban, nyerésre áll.

A sakktábla vonalakból, sorokból, átlókból és mezőkből áll. A betűkkel jelöltek a vonalak: A vonal, B vonal ... H vonal, a számokkal jelöltek a sorok: első sor, második sor... hetedik sor, nyolcadik sor. A vonalak és sorok találkozási (metszés) pontjai a mezők: pl: a1 mező, c4 mező, f5 mező stb. A vonalból és a sorból 8-8 található, a mezők száma 8x8= 64. 

A figurák nevei: gyalog, (nevezik még pórnak és parasztnak) belőlük 8-8 darab van a táblán. Jellemzőjük, hogy az alaphelyzetükből léphetünk velük előre egyet, és kettőt, a későbbiekben már csak egyet, ha elérik az átváltozási mezőt, a másik szín alapsorát, akkor átváltozhatnak bármilyen tisztté.

Ütésük oldalirányba történik, különleges ütésmódjuk: a menetközbeni ütés, az  En passant ütés.Pl: világos e5 gyalogja mellé lép az f7gyalog f5-re - ekkor és csakis ekkor, a későbbi lépések során már nem, világos leütheti azt úgy, mintha az f7 gyalog csak f6-ra lépett volna.

Különleges lépés még a sáncolás. Minden esetben a király kettőt lép az egyik, vagy a másik szárny irányába.  A sáncolás király lépés! A műveletet egy kézzel kell végrehajtani s először a királlyal kell megtenni a lépést, csak azután foghatjuk meg a bástyát és tesszük a király mellé. A sáncolást csak addig még nem lépett figurákkal tehetjük meg. A sáncolás megtétele során a király nem haladhat át ellenséges figura ütőkörén, nem érkezhet sakkba és nem sáncolhat el sakkból, a bástya viszont átlépheti az ütő (ható) köröket. Ha sáncolási szándékkal fogtuk meg a királyt, de közben rájövünk, (ránk szól az ellenfelünk)  hogy azt nem tehetjük meg, akkor a királlyal lépnünk kell. 

A figurák elnevezései és jelölései: A gyaloglépéseket külön nem jelöljük, csak megadjuk a mező nevét ahova kerülnek, megtehetjük úgyis, hogy a kiindulási helyzetet és az érkezésit is leírjuk: e4, vagy e2-e4, A legerősebb tisztünk a vezér(királynő) jele: V, második legerősebb tisztünk a bástya (torony. elefánt), jele: B, A futó (lövész) jele: F,  A huszár (ló) jele: H, a király jele: K

A tábla ismeret mellett nagyon fontos a lépésbiztonság, hogy telitáblán is jól lássuk, melyik figura (nem csak a mienk!!) hova léphet, mi van támadva-védve.