A Debreceni Sakk-kör 1912-ben kiadott alapszabályának 21. pontja az elnök jogkörét eképpen határozza meg :

„Az elnök a tisztviselői kar feje, a választmány elnöke. Képviseli az egyesületet nem csak más egyletek és hatóságok előtt, hanem a bíróságok előtt is. Elnöke a közgyűlésnek…”

Ebből jól látható hogy az elnök protokolláris feladatokat lát el az érdemi munkát többnyire a titkár végzi. Országosan a többi sakk-egyleteknél is hasonló volt a vezetőség feladatainak meghatározása és végzése. Az elnöki tisztre többnyire olyan személyt választottak, aki közismertségénél fogva, magas tisztségeiből adódóan a kapcsolatteremtésre bizalmi alapot teremtett a támogatók felé a tárgyalások során.

A Debreceni Sakk-kör 1907-ben Szávay Gyulában találta meg azt a nobilis személyt, akinek ekkor (1912-ben) közismertsége szinte legnagyobb volt a városban, címeiben, tisztségeiben nem volt hiány. Csak a legfontosabbakról teszek említést, és ez sem kevés. Debreceni Csokonai Kör főtitkára, Győri Iparkamara alapítója, titkára, Debreceni Iparkamara elnöke, Budapesti Iparkamara elnöke 1920-tól, Petőfi Társaság főtitkára, Debreceni Nagyújság Szerkesztője, Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének alapító elnöke, Kisfaludy Társaság tagja, Debreceni Petőfi Dalkör díszelnöke, Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíjegylet debreceni fiókjának (37) titkára és védnöke, Közhasznú Munkáskertek Egyesületének debreceni alelnöke, Városi Színház Bizottság tagja…

Munkája, tevékenysége is jóval több az átlagosnál a lexikonok szerint író, történész, költő, jogász, közgazdász, publicista, hírlapíró, szerkesztő, garabonciás – és most már a Debreceni Sakk-kör elnöke is.

Életútját röviden áttekintve legelőször feltűnik, hogy messziről érkezett Debrecenbe. 1861. augusztus 29-én született Zentán. Középiskoláit Szegeden végezte, Győrben érettségizett és a jogot is itt végezte. Győrben előbb alkapitány, majd községbíró, aljegyző. 1899-ben kiutazott Amerikába a philadelphiai nemzetközi kongresszusára a Hírlapíróknak. Itt dolgozott, majd 1905-ben került városunkba az iparkamara élére. A világháború végéig volt Debrecenben, mikor 1920-ban a Budapesti Iparkamara vezetője lett. Hatvan éves kora után is aktív 1927-ben jelenik meg az országos iparkamara története műve. Költeményei : 1884-től jelentek meg Győrben, majd Debrecenben. 1905-től jelent meg verseskötete, amelyet követett az 1910-ben kiadott „Két leander” című kötete. Budapesten halt meg 1935. V. 1-én. Farkasréti temetőben sírján ma is olvasható ez a mondat : „ A kamarai gondolat nagy harcosának emlékére állította ez sírkövet a Budapesti Kereskedelmi Iparkamara.”

X         X         X         X         X

Sakkozói tevékenységét a legkevésbé ismerjük. Életrajzából kikövetkeztethetjük, hogy kevés ideje volt a sakkra, és nem volt nagy jelentősége szánára a sakkjátéknak, inkább a poézissal rokonítva vonzódott hozzá. Az bizonyos hogy nem volt versenyző, még amatőr sem, és a sakk-köri tiszte inkább megfelelt a díszelnöki tisztnek. Fia, Szávay Zoltán lett sakkozó, és sakkpályafutását Zoltán másodéves jogászhallgatóként itt kezdte a Debreceni Főiskolán, már 1904-ben szorgalmazta a Debreceni Sakk-kör megalakítását. Apjában ebben támogatóra találhatott. Miután Dalmy Barna tevékenysége nyomán a Debreceni Sakk-kör megerősödött és 1913-ban országos nemzeti versenyt rendezett itt Szávay Gyula elnökölt. Ünnepi beszédéből érdemes néhány részletet kiemelni, mert úgy gondolom ebben érezhető leginkább hogy a poéta életében milyen szerepet játszhatott a sakk.

„Igen tisztelt uraim, bemutatom magam, mint a Debreceni Sakk-kör igazán érdemen kívüli elnökét, s ezen minőségben a legnagyobb örömmel üdvözlöm önöket, akik felhívásunkra kedvesek voltak megjelenni, hogy ezzel a mi szerény, kezdődő sakkéletünkre egy kedves eseményt illesszenek ne, amely mellett mi még sokáig fogunk andalogni, s mely körünk történetében mindig díszlapon lesz felírva…

Már maga az a körülmény, hogy a mi nagy városunkat, kelet-Magyarországnak egyszerűségéről és ősi magyarságáról híres városát ezzel a versennyel sikerült bekapcsolni abba a hálózatba, melyet a világ sakkélete képez, s hogy ebben a sakkéletben Debreczennek törvényesen szerzett neve van, s hogy ebben a sakkéletben Debrecen ma állomást képez, ezt mi egyletünk eredményének, dicsőségének valljuk…

… a sakkjáték beilleszkedett a világ kulturális szórakozásainak törvényes rendjébe, melynek nincs felekezete, nemzetisége, melyet a hatvannégy mező mellett egyformán ért és gyakorol a világ minden népe, állama, felekezete, melyet az egy tőről fakadó emberi lélek egyformán szeret, megért mindenütt. A sakktábla mellett is oly élet fejlődik ki, mely az emberi élet egységének, demokráciájának legkézzelfoghatóbb bizonyítéka.”

Szávay Gyula ekkor már 52 éves volt, és mind az ő, mind a Debreceni Sakk-kör nagyreményű terveit meghiúsította az I. világháború kitörése. Dalmy Barna is bevonult katonának, a gazdátlanul maradt Sakk-kör tevékenysége elsorvadt. Szávay Gyulának le sem kellett mondani erről a tisztségéről, csak „kikopott” belőle. 1921-től aztán a 60 éves költő még új életet tud kezdeni mint a Budapesti Iparkamara elnöke. Írói, költői pályáját még folytatni tudja, ez mindvégig fontos számára, szinte élete végéig dolgozik.

A sakk mellett emlékezzünk meg a költőről is aki sok versében megemlékezik Debrecenről, s az 1910-ben itt kiadott „Két leander” kötetében „Debreczeni polgárok” c. verséből idézek :

…Várost raktak maguknak

Városukban mesterkedni tanultak.

Egyik felük a kenyeret aratta,

A másik a munkát fúrta-faragta.

Szerszámukkal remekeltek,

Kalmárkodni útrakeltek

S népek jártak tanulóba hozzájuk,

Felfogták ők az új időt,

De úgy éltek, mint az előtt,

Az egyszerű debreczeni polgárok.

…Könyveket írt nem egy bátor,

Professzor és prédikátor,

S születtek itt istenes szép zsoltárok,

S ki a hárfán Vitéz-kedett,

Kőben, érczben tettek jelet,

Annak a hű debreczeni polgárok.”

„Kőben érczben” az ő emlékét nem őrízte meg Debrecen, de a Kerekes-telepen ma is utcanév őrzi a nevét, persze már nem is tudjuk hogy ki volt ez a költő, író, közgazdász, és a Debreceni Sakk-kör első elnöke…

Bodóháza  2011. december                                                                          Szi-S