Nos, mit hozott a Mikulás?

A kormány egyszeri, 300 millió forintos többlettámogatásban részesíti a sakkszövetséget, írja az MTI.

Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a sakk olyan eredményeket ért el, és olyan képességeket - például a stratégiai gondolkodást - fejleszt, amiért megérdemli a támogatást. Hozzátette: az összeg a tágabb sporttámogatási rendszeren keresztül érkezik és a jövő év első félének végéig használható fel.

Seszták Miklós, a Magyar Sakk Szövetség elnöke elmondta, hogy a 300 millió forint a szövetség közel 10 éves támogatásának felel meg: az összeget nagyrészt az élsportolók nagyobb megbecsülésére, az iskolai sakkoktatás népszerűsítésére, valamint egy kiemelt verseny megrendezésére kívánják fordítani. Az elnök évértékelésében 2013-at egyszerűen csodálatosnak nevezte a sportág életében, egyrészt az említett egyszeri állami támogatás elnyerése, másrészt amiatt, hogy a sakk bekerült a Nemzeti Alaptantervbe.

„Ez akkora lépés, amelynek hatását most még kevesen érzik" - állapította meg, majd megköszönte, hogy a magyar kormány a sakkot érdemesnek tartotta a többlettámogatásra.

A sajtótájékoztatón szó esett a közelmúltban véget ért varsói csapat Európa-bajnokságról, ahol a magyar férfiak az ötödik, a nők a hatodik helyen végeztek. Hazay László szövetségi kapitány a női csapat szereplését kiválónak minősítette, mert a magyar válogatottat előzetesen csak a nyolcadik legerősebbnek ítélték a 32 országos mezőnyben. Hangsúlyozta, hogy a magyar női sakkozók ma még nem profik, de ha ez a helyzet megváltozna, akkor a magyar válogatott pár éven belül akár a dobogóért is harcban lehetne.

Horváth Tamás férfi szövetségi kapitány azt mondta, hogy bár a férfi válogatott az előző Eb-n harmadik volt, a mostani ötödik hely az ellenfelek ismeretében szakmailag jobb eredménynek számít. Kiemelte, bevált az új taktika, hogy felcserélték a táblasorrendet, s így Almási Zoltán a harmadik, Polgár Judit pedig a negyedik táblán szerepelt. .

Bejelentették azt is, hogy december 2. és 11. között Gyula ad otthont az idei férfi, míg Hévíz a női egyéni országos a bajnokságnak.

-----------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mészáros Attila 2013 júniusa óta látja el a Magyar Sakkszövetség főtitkári teendőit. 1990-től egy évig dolgozott a szervezetnél, az MSSZ első informatikusa volt – diplomamunkáját a svájci rendszerű sakkversenyek párosításáról írta –, ő kezdte el a KOMIR adatbázis építését. Utána saját céget alapított, és külsősként vett részt a szövetség munkájában. Ezt követően nyolc évet egy magyar multinacionális vállalatnál, a Graphisoftnál töltött. Első osztályú játékos, a Tabáni Spartacus csapatában sakkozik.

Mi pontosan a főtitkár feladata?
Az elnökségi ülések között ő képviseli a szövetséget. Mondhatjuk, hogy a magyar sakkozás napi működését a főtitkár fogja össze. Ez alól csak a válogatott kivétel, ők a szövetségi kapitányok hatáskörébe tartoznak.

Dr. Seszták Miklósnak milyen a kapcsolata a sakkozókkal?
Az élsakkozókkal korrekt, jó kapcsolatot ápol. Az elnök törekszik arra, hogy világversenyek előtt személyesen konzultáljon a válogatottakkal.

És a mezei sakkozókkal?
Az eddigi elnökök közül Kunos Péter volt aktív sakkozó. Leisztinger Tamás és Seszták Miklós sem az. A jelenlegi elnök menedzser típusú vezető, az én feladatom többek között az is, hogy a döntésekhez szükséges információkkal rendelkezzen. Az elnök dolga, hogy megfelelő pénzügyi alapot teremtsen a nyugodt működéshez. A sakkozóknak meg kell érteniük, hogy nekik kell felépíteniük egy olyan közösséget, amelyben az elnökség hatékony lehet, nem várhatják, hogy az elnök oldjon meg minden problémát.

A sakkozók rendszeresen panaszkodnak, hogy dr. Seszták Miklós elérhetetlen.
Annyira elérhető, amennyire szükséges. A napi szintű problémákkal nem neki kell foglalkoznia, az a főtitkár hatásköre.

Milyennek tartja az elnökség mögött álló szakmai stáb munkáját?
Én jónak tartom. De ez bonyolult kérdés, mert a sakk annyira speciális terület, hogy az itteni szakmai munkához szükséges tapasztalatot nem lehet máshonnan pótolni.

A szakmai kérdésekért ki felel?
Nincs külön szakmai vezető, Horváth Tamás az alelnök. Azt lényeges hangsúlyozni, hogy ő nem szakmai igazgató, hanem alelnök és csapatkapitány, de ez valahol keveredik. Régen valóban volt egy szakfelügyelő, és kétségtelen, hogy most is hiányzik a stábból. Én is úgy látom, hogy mindenféleképpen meg kell oldanunk, hogy legyen egy olyan szakmai vezető, akinek tényleg ez a feladata és ezért fizetést kap.

Mikor terveznek lépni ez ügyben?
Ehhez további szponzorokra lenne szükség. Az elnökség előteremti a pénzt, hogy le tudjon ülni a válogatott, de ahhoz is kellenének támogatók, hogy a versenyzőknek garantálni tudjuk a folyamatos magas szintű munkát. Például az is komoly problé-ma, hogy a válogatott kerettagok szeretnék, ha lenne havi felkészülési juttatásuk, mert akkor nyugodtan tudná-nak a nagy versenyekre felkészülni.

Akkor szakmai vezetőre most nincs pénz?
Nincs. Az elnökség úgy tekint erre, hogy a sakkszövetség apparátusával együtt kell hogy járjon a szakmai tudás, ezt nekünk kell hozzátennünk a munkához.

A szakmai vezetőre még gyűjteni kell? Mi az, ami nála fontosabb lehet?
Szűkös pénzügyi keretek mellett is fontos, hogy pénzügyeink átláthatóak legyenek. Amikor még Flórián Tibor volt a főtitkár, akkor még a sakkról szólt minden. Nem voltak pályázati pénzek, egyszerűbbek voltak a számviteli törvények. A mai főtitkári feladat sajnos legkevésbé a sakkszakmáról szól, inkább az MSSZ-t mint gazdasági társaságot kell összefognia.
A szövetség éppen felszálló ágban van, lassan eljutunk odáig, hogy tényleg elő tudjuk teremteni a szakmai feladatokhoz szükséges pénzt is. A jövő évi bajnokságokkal már nagyon jól állunk. Edzőtábort szervezünk, és tárgyalunk, hogy fel tudjuk éleszteni a több száz fős Tavaszi Fesztivált.

Rapport Richárd menedzsere, Rácz Félix szerint a szövetségnek kellene egy kommunikációs partner.
Egyértelműen kell. Ahhoz képest, hogy az országok rangsorában mennyire előkelő helyen állunk, alul vagyunk reprezentálva a MOB-ban és a médiában. Komoly csatákat vívunk amiatt, hogy bár a sakkolimpia is olimpiának számít, mégsem az olimpiai játékok közé vagyunk sorolva. Viszont önmagában a kommunikáció kevés. A hírektől nem leszünk előrébb, ha nincs mögöttük komoly hazai esemény vagy sikeres nemzetközi szereplés.

Ha hirtelen kapnának tízmillió forintot, mire költenék? Szakmai vezetőre, kommunikációs partnerre, nagy versenyre?
Versenyre. Akkor már lenne mit felmutatni a szponzoroknak és a médiának, hogy ez a sport látványos és sok embert érdekel. Annál azért most rosszabb a helyzet, hogy azt mondhassuk, nekünk már csak a jó sajtó hiányzik. Több éves lemaradásban vagyunk. Több olyanra lenne szükség, mint a Polgár-féle sakknap. Amikor tárgyaltunk a Tavaszi Fesztivál igazgatójával, kérdezte, a MÜPA melyik termében lesz a Polgár-sakknap. Nem akarta elhinni, hogy egy sakkeseménnyel meg lehet tölteni szinte az egész épületet. Kell a minőségi tartalom, amit utána el tudunk adni.

Az MSSZ mennyi pénzzel gazdálkodik?
Az éves költségvetésünk 116,2 millió forint.

Ez gyakorlatilag mindent tartalmaz, ha így nézzük, rettentően kevés. Ebből szinte lehetetlen a tehetségek és az élsakkózók felkészülését finanszírozni. A női sakkban például az első húsz közé jutáshoz 2500-as játékerő kell, akkor tud megélni a sakkozásból. Példaként, ha egy női versenyző 2300-zal csak a csapatbajnokságokon meg néhány versenyen játszik, az kevés. A férfiaknál is hasonló a helyzet, az első száz tud igazán megélni a játékból. Hiába van a FIDE-listán nyolcezer regisztrált játékosunk, csak nagyon szűk rétegnek elég a biztos egzisztenciához a sakk. A többiek rá vannak szorulva, hogy oktassanak vagy olyasmiket csináljanak, ami nem a tábla melletti játékhoz kapcsolódik. Ilyenkor jogos a kérdés, hogy egy húszéves fiatalnak, aki mondjuk, csak 2500-as nagymester, tanácsoljuk-e, hogy inkább szerezzen diplomát, ami a sakkozói látással busásan megtérülhet az üzleti életben és csak mellette játsszon.

Mikor nyit a könyvtár?
A könyvtár akkora kincs, hogy az már nem megoldható, hogy kölcsönözni lehessen a köteteket. Azt kell megoldanunk, hogy látogatható, helyben megnézhető könyvtárként tudjuk üzemeltetni. Akár az MSSZ honlapjára fel lehetne tenni egy katalógust, hogy mik érhetők el.

Erre sor kerül valaha is?
Remélem, de miután most beszélgettünk arról, hogy mennyi mindennel kell még foglalkoznunk, ez sajnos hátrébb áll a sorban. Egyébként, ha volt konkrét érdeklődés, Bottlik Iván eddig is kinyitotta a könyvtárat.

Terveznek olyan találkozókat, ahol az idősebb nagymesterek átadják a tudásukat a fiatalabb nemzedéknek?
Igen. Egy fiatal nagymesterünk, Héra Imre írta a Facebookon születésnapi kívánságnak, „Csempésszük vissza az élő legendákat a magyar sakkba! (...) Próbáljuk megkeresni és megtalálni azokat a pozíciókat, lehetőségeket, ahol a leghatékonyabban tudnának segíteni a magyar sakknak! Ők a múlt és a jelen ikonjai, s mivel egész életüket a sakkra tették fel, talán nyugodtan rájuk bízhatjuk a jövőnk egy részét is. (...) Kis ország vagyunk, sosem fog minket felvetni a pénz, de olyan szellemi kincsesbánya, ami itt fellelhető, nincs még egy a világon! Ne hagyjuk hát veszni!” Én nagyon egyet tudok vele érteni, és tényleg a sakkszövetség feladata, hogy megtalálja a megoldást. Nem lesz egyszerű, mert nagyon hiányzik a jelenlegi sakkéletből az összetartó erő. Sajnos többször ütköztem abba, hogy „ezzel a sakkszövetséggel nem vagyok hajlandó együttműködni”.

Ennek mi lehet az oka?
A sakkban nagyon sokszor akadnak ellentétek. A tábla mellett a játékban ez természetes, de utána ezen felül kellene emelkednünk, hogy kifelé azt üzenhessük, hogy a sakk valóban csodálatos játék.

Az elnökségi ülések többnyire zártak…
Sajnos a recesszió miatt az anyagi rész teszi ki a munka nyolcvan százalékát, azokat a lehetőségeket keressük, hogyan tudjuk megoldani a szövetség folyamatos működését, vagy, hogy a válogatott a legerősebb összeállításban képviselje Magyarországot. A napi jellegű döntésekre kevés már az idő egy elnökségi ülésen.
Például most próbálunk abban előre lépni, hogy a válogatott a legprofibb gépeken tudjon elemezni. Ez annyira speciális terület, hogy itthon csak néhány cég jöhet szóba. Felvettük a Microsofttal a kapcsolatot. Rapport Richárdék is találtak egy céget, amelynek megvan a szükséges gépparkja és együtt működnek velük.

Kapunk ingyen öt laptopot?
Ma már a szervertermek számítanak, az otthoni számítógép már kevés 2700 felett. Négy-öt szervert kell összekötni, harminc-negyven processzormagra van szükség, egy ilyen gépnek az ára ötmilliónál kezdődik. Ebben keressük a lehetőségeket.