ab.jpg... a táblasorrendben. Ha mégis megesik e csúfság büntetés jár miatta.

A csapat világbajnokságon e szabály figyelmen kívül hagyásával ül le már második alkalommal az egyiptomi csapat.

19. §. Erősorrend ív

(A sakkozók játékjogának megállapítása)

Csapatversenyen egy adott csapatban annak a sakkozónak van játékjoga, akinek a versenybíróság a csapat erősorrend ívén játékengedélyt adott. Játékengedélyt kizárólag a sportkörhöz szabályosan leigazolt, versenyengedéllyel rendelkező sakkozó kaphat.

 

Az erősorrend a sakkozók értékszámának megfelelően alakul és azt jelenti, hogy az alacsonyabb minősítésű, (értékszámú) sakkozók maximum 150 értékszám különbséggel előzhetik meg az erősorrendben előttük állókat.

 

scsvb1feh.jpg

scsvb2fph.jpg

Szerző: Sakk-mester  2013.11.27. 12:53 Szólj hozzá!

220px-Andras_Adorjan_1978.jpgAz open versenyek lebonyolítási formáiról 2012.01.09
ADORJÁN András:
Nyílt levél az OPEN versenyek reformjairól
Antonio és Wojtkiewicz társaságában nyertem meg az 1991-es Manila OPENt. Több mint furcsa volt, hogy egyikünk sem játszott a másik kettővel! Nem tudom, milyen gyakran fordul elő ilyesmi, de ez az eset is megmutatta, hogy a nyílt versenyeket ugyan szintén az erősek szokták megnyerni, de a szerencse-tényező az esélyesek eredményét is befolyásolja. Nem tudom, mi lett volna, ha tovább játszunk? Azt vissza lehetne keresgélni, hogy mi, ha az utolsó forduló helyett eredményt hirdetnek. Az amerikaiak találták meg az olimpiai siker receptjét: az utolsó fordulóban kell 4-0-ra győzni. Nem az utolsó előttiben, mert akkor erős csapat jön, és visszavethet!
Aligha tévedek nagyot, ha azt mondom, a világon folyó egyéni versenyek 90 %-át - de talán még többet - OPEN-rendszerben bonyolítják le. Nincs is más megoldás, ma vagy tízszer annyian játszanak versenysakkot, mint a hetvenes-nyolcvanas években. Egyébként én már 1964-ben is játszottam nyílton - a különbség a mai arányokhoz képest azonban nagyon nagy volt: legföljebb ha ötvenen lehettünk. Ez a létszám a mai több százas mezőnyökkel szemben nagyjából reális végkimenetelt tett lehetővé.
Amiről én beszélni akarok, az a szükséges rossz OPENek rendszerének javítási javaslatai. Kezdjük azzal, hogy mivel a versenyzők más és más ellenfelekkel játszanak, az eredmény eleve nem lehet teljesen reális. Ezért is léteznek a holtversenyeket eldöntő szisztémák (Bucholz, progresszív, stb.). Ebben a tárgyban is van propozícióm.
A párosítási szisztémák mind kifogásolhatóak. Kivált a versenyek elején. Mire gondolok? Nos, tavaly szinte egyidőben és más-más helyszínen, de hasonlóan mamut méretű versenyen játszott két kiváló magyar nagymester. És a forgatókönyvük is szakasztott ugyanolyan volt: megnyerték az első 4 partit,balszerencsésen elvesztették a következőt, megverték a hatodik (mondhatni bónusz) ellenfelet, majd óvatos próbálkozások után remiztek azzal a három ellenféllel, akik már kemény diót jelentettek (és viszont). Kurz und gut: kilencből 3 valódi sakkpartit játszottak összesen. Nem azért, mert kerülték a küzdelmet!
Mindenki tudja, hogy egy nyílt verseny első fordulói nem sakkot, mészárlást jelentenek. Az erősebbek legázolják a gyöngéket - mi szükség van erre? A svájci rendszer amúgy is párhuzamos versenyfutás, nevetséges, hogy kitűnő nagymesterek végső helyezésére legalább annyira hatással van, képesek-e a "paccereket" 100 % - ra hozni, mint hogy mit csinálnak egymás ellen, de legalábbis a hasonló kaliberű sakkozókkal. Ez a probléma egyáltalán nem mai, de a résztvevők számának jóformán négyzetes növekedésével abszolút krónikussá vált. Annakidején valami demokráciát emlegettek, hogy hadd játsszon bárki egy nagymester ellen. Nos, 1973-ban összesen 82 nagymester volt a világon. Akkor csakugyan ritkán találhatta valaki szembe magát bármelyikkel. De ma a GM-ek száma közel 1300. Ami különbség. És elég nagy!
Mondom a javaslataimat!
Osszuk félbe a mezőnyt a startnál. Legyen a játékosok száma mondjuk 100. Ezeket úgy szokták összepárosítani, hogy 1/51, 2/52, ésatöbbi. A továbbiakban is ez az elv irányadó. Azonban a már lefestett, mindenki által ismert körülményekhez ez a szisztéma nem alkalmazkodik. Szerintem üdvös lenne úgy kezdeni, hogy (legalább) az első 2 fordulóban a partik a két tartományon belül zajlanának. A harmadik fordulóval kezdődően ki-ki az addig szerzett pontjainak megfelelő partnert kap - a mezőny eggyé válik. Az alsóház legjobbjai játszhatnak ezután az erősekkel, és ez úgy szakmailag, mint a reális végeredmény érdekében kívánatos.
Nyilván kedvezőtlennek látszik a klasszisok számára, hogy elvesztenek 2 "szabad" napot.. De ez az igazán erőseket egyáltalán nem sújtja! Az ugyanis, hogy a start merő formalitásnak tekinthető "játszmái" helyett rögtön elkezdhetik köreikben az erőviszonyokat tisztázni, jobban megalapozza a finis kiegyensúlyozottságát, mint amatőrök letiprása a verseny elején.
Idáig megvolnánk - az elgondolást érdemes lenne pár versenyen kipróbálni.
Még valami! Az ember nézi a párokat. Elszörnyedve látja, hogy többszáz Élő-pont különbségű emberek csatáznak! Én nem azt mondom, hogy ez nem jó. Nem! Ez úgy rossz, ahogy van! Én azt gondolom, hogy a küzdő felek közt maximum 150 pontnyi különbség szabadna hogy legyen. Ha csak nem elkerülhetetlen a más párosítás.
Én nem fogok bizonykodni, milyen okos is az én korrekciós javaslatom. De megfejelném azzal, hogy a holtversenyek eldöntésére vessek fel valamit újat. A Bucholz-szisztéma szerint az ember ellenfeleinek összpontszámát kapja. Létezik még a finomított Bucholz, azaz a legkisebb és a legnagyobb mellőzése. Akárhogyan is csűrjük-csavarjuk, sosem lehet ezt a kérdést úgy elrendezni, hogy a megoldás abszolút igazságos legyen. Aki elindul egy versenyen, tudomásul veszi annak szabályait.
Amin én sokat gondolkodtam, az az, hogy vajon, ha a mezőny Bucholz-értékelése helyett az ellenfelek Élő-átlaga döntene? Hogy mi szól e mellett? Az, hogy az Élő pontszám egy-egy játékos erejét illetően hívebb képet mutat, mint az egy eseményen mutatott teljesítmény. És visszakérdezek: mi szól ellene?
A legegyszerűbb lenne persze - és igazságos is -, hogy "súlycsoportok" szerint kapjanak a sakkozók beosztást. Én nem csak a B-csoportról beszélek! A nyolcvanas évek New York OPENjein egyenesen 7 kategóriában folytak a küzdelmek. Meg lehet azt oldani, hogy ki-ki a maga helyén játszhasson megfelelő kondíciókkal, vonzó díjakért.
Ha valaki azt kérdezi, miért ártom magam ilyen dolgokba, hiszen már nem versenyzek, nem fűződik érdekem semmiféle változáshoz, hát éppen azért! Én annakidején a sakk és nem az iszapbirkózás mellett kötöttem ki, és ez nem volt véletlen. Természetes, hogy akár csak egy játszma, pláne egy egész verseny sem szépségverseny. De azért egy verseny rangját, színvonalát mégiscsak a maradandó játszmák adják meg. Vagy nem?
ADORJÁN András
P.s.: Ahhoz, hogy a reális eredmény esélye megteremjen, a fordulók számának a mezőny létszámához kellene igazodniuk. 100 alatt 9, afölött 11, nagy mezőny esetén (lehetőleg) 13.Ami a dupla fordulókat illeti: a nap 2.(második) partija nem számítana bele a rétingbe (esetleg a normába sem).Az 1+4x2 típusú versenyek SEHOVÁ sem lennének beszámítva - úgyis a pénzre megy ki a játék a sakkot fölhasználva!
Szerző: Sakk-mester  2013.11.27. 12:27 Szólj hozzá!

Pos1343.jpg

Milyen jó, hogy "arra" poroszkál a sötét bástya.

Használd ki az általa nyújtott esélyedet.

Jegyezd le, miként tetted.

Szerző: Sakk-mester  2013.11.27. 10:56 Szólj hozzá!

Pos1342.jpg

A puding próbája minden esetben az evés.

Kerülj előnybe sötéttel... és ha ráharapott világos a csalira, vidd tovább ameddig csak lehet.

Jegyezd le, mire jutottál.

Szerző: Sakk-mester  2013.11.27. 10:25 Szólj hozzá!

Pos1341.jpg

Mindannyian jól tudjátok, hogy a 2. és a 7. sor elfoglalása általában előnyt jelent.

Diagramállásunkban is erre törekszik sötét.

1. - Vc2 Leütni nagy hiba lenne a pimasz vezért. Két lehetőség áll még világos rendelkezésére; az egyik, hogy menekíti a megtámadott e2 futót - ez a jobbik lehetőség - a másik, a rosszabbik, hogy ellentámadásba lendül. Ez utóbbi történt a játszmában. 2. Fa3 Fxa3 3.Bxa3 Vxe2 4.Vxb6 Bab8 és világos 5.Vd6 lépésével már azt érezte, hogy átveszi a kezdeményezést.

Ám csalfa érzései megcsalták.

Jegyezd le, hogyan járt túl az eszén sötét.

Szerző: Sakk-mester  2013.11.27. 09:37 Szólj hozzá!

Pos1340.jpg

Ütheti-e büntetlenül világos sötét a2 bástyáját?

Jegyezd le a változatszámítással igazolt válaszod.

Szerző: Sakk-mester  2013.11.27. 09:05 Szólj hozzá!

kép12.jpgkép12a.jpgAdd be a mattokat. Jegyezd le, hogy hány lépésen belül és mennyi idő alatt találtad meg azokat.

Szerző: Sakk-mester  2013.11.27. 07:27 Szólj hozzá!

ut-dallas.jpg

Live chess broadcast powered by ChessBomb and Chessdom

2013 UTD Grandmaster Invitational Schedule

Opening Ceremony Thursday, Nov. 21 6:00 p.m.

Round 1 – Thursday, Nov. 21, 6:30 p.m.

Round 2 – Friday, Nov. 22, 6:00 p.m.

Round 3 – Saturday, Nov. 23, 11:00 a.m.

Round 4 – Saturday, Nov. 23, 6:00 p.m.

Round 5 – Sunday, Nov. 24, 11:00 a.m.

Round 6 – Sunday, Nov. 24, 6:00 p.m.

Round 7 – Monday, Nov. 25, 11:00 a.m.

Round 8 – Monday, Nov. 25, 6:00 p.m.

(Final Round) Round 9 – Tuesday, Nov. 26, 9:00 a.m.

Live chess broadcast powered by ChessBomb and Chessdom

Szerző: Sakk-mester  2013.11.27. 04:55 Szólj hozzá!

geza.jpg

Nos, mit hozott a Mikulás?

 

A kormány egyszeri, 300 millió forintos többlettámogatásban részesíti a sakkszövetséget, írja az MTI.

Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a sakk olyan eredményeket ért el, és olyan képességeket - például a stratégiai gondolkodást - fejleszt, amiért megérdemli a támogatást. Hozzátette: az összeg a tágabb sporttámogatási rendszeren keresztül érkezik és a jövő év első félének végéig használható fel.

Seszták Miklós, a Magyar Sakk Szövetség elnöke elmondta, hogy a 300 millió forint a szövetség közel 10 éves támogatásának felel meg: az összeget nagyrészt az élsportolók nagyobb megbecsülésére, az iskolai sakkoktatás népszerűsítésére, valamint egy kiemelt verseny megrendezésére kívánják fordítani. Az elnök évértékelésében 2013-at egyszerűen csodálatosnak nevezte a sportág életében, egyrészt az említett egyszeri állami támogatás elnyerése, másrészt amiatt, hogy a sakk bekerült a Nemzeti Alaptantervbe.

„Ez akkora lépés, amelynek hatását most még kevesen érzik" - állapította meg, majd megköszönte, hogy a magyar kormány a sakkot érdemesnek tartotta a többlettámogatásra.

A sajtótájékoztatón szó esett a közelmúltban véget ért varsói csapat Európa-bajnokságról, ahol a magyar férfiak az ötödik, a nők a hatodik helyen végeztek. Hazay László szövetségi kapitány a női csapat szereplését kiválónak minősítette, mert a magyar válogatottat előzetesen csak a nyolcadik legerősebbnek ítélték a 32 országos mezőnyben. Hangsúlyozta, hogy a magyar női sakkozók ma még nem profik, de ha ez a helyzet megváltozna, akkor a magyar válogatott pár éven belül akár a dobogóért is harcban lehetne.

Horváth Tamás férfi szövetségi kapitány azt mondta, hogy bár a férfi válogatott az előző Eb-n harmadik volt, a mostani ötödik hely az ellenfelek ismeretében szakmailag jobb eredménynek számít. Kiemelte, bevált az új taktika, hogy felcserélték a táblasorrendet, s így Almási Zoltán a harmadik, Polgár Judit pedig a negyedik táblán szerepelt. .

Bejelentették azt is, hogy december 2. és 11. között Gyula ad otthont az idei férfi, míg Hévíz a női egyéni országos a bajnokságnak.

-----------------------------------------------------------------------------------------

sakk10ev.jpg


-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

meszarosa_1.jpg

Mészáros Attila 2013 júniusa óta látja el a Magyar Sakkszövetség főtitkári teendőit. 1990-től egy évig dolgozott a szervezetnél, az MSSZ első informatikusa volt – diplomamunkáját a svájci rendszerű sakkversenyek párosításáról írta –, ő kezdte el a KOMIR adatbázis építését. Utána saját céget alapított, és külsősként vett részt a szövetség munkájában. Ezt követően nyolc évet egy magyar multinacionális vállalatnál, a Graphisoftnál töltött. Első osztályú játékos, a Tabáni Spartacus csapatában sakkozik.

Mi pontosan a főtitkár feladata?
Az elnökségi ülések között ő képviseli a szövetséget. Mondhatjuk, hogy a magyar sakkozás napi működését a főtitkár fogja össze. Ez alól csak a válogatott kivétel, ők a szövetségi kapitányok hatáskörébe tartoznak.

Dr. Seszták Miklósnak milyen a kapcsolata a sakkozókkal?
Az élsakkozókkal korrekt, jó kapcsolatot ápol. Az elnök törekszik arra, hogy világversenyek előtt személyesen konzultáljon a válogatottakkal.

És a mezei sakkozókkal?
Az eddigi elnökök közül Kunos Péter volt aktív sakkozó. Leisztinger Tamás és Seszták Miklós sem az. A jelenlegi elnök menedzser típusú vezető, az én feladatom többek között az is, hogy a döntésekhez szükséges információkkal rendelkezzen. Az elnök dolga, hogy megfelelő pénzügyi alapot teremtsen a nyugodt működéshez. A sakkozóknak meg kell érteniük, hogy nekik kell felépíteniük egy olyan közösséget, amelyben az elnökség hatékony lehet, nem várhatják, hogy az elnök oldjon meg minden problémát.

A sakkozók rendszeresen panaszkodnak, hogy dr. Seszták Miklós elérhetetlen.
Annyira elérhető, amennyire szükséges. A napi szintű problémákkal nem neki kell foglalkoznia, az a főtitkár hatásköre.

Milyennek tartja az elnökség mögött álló szakmai stáb munkáját?
Én jónak tartom. De ez bonyolult kérdés, mert a sakk annyira speciális terület, hogy az itteni szakmai munkához szükséges tapasztalatot nem lehet máshonnan pótolni.

A szakmai kérdésekért ki felel?
Nincs külön szakmai vezető, Horváth Tamás az alelnök. Azt lényeges hangsúlyozni, hogy ő nem szakmai igazgató, hanem alelnök és csapatkapitány, de ez valahol keveredik. Régen valóban volt egy szakfelügyelő, és kétségtelen, hogy most is hiányzik a stábból. Én is úgy látom, hogy mindenféleképpen meg kell oldanunk, hogy legyen egy olyan szakmai vezető, akinek tényleg ez a feladata és ezért fizetést kap.

Mikor terveznek lépni ez ügyben?
Ehhez további szponzorokra lenne szükség. Az elnökség előteremti a pénzt, hogy le tudjon ülni a válogatott, de ahhoz is kellenének támogatók, hogy a versenyzőknek garantálni tudjuk a folyamatos magas szintű munkát. Például az is komoly problé-ma, hogy a válogatott kerettagok szeretnék, ha lenne havi felkészülési juttatásuk, mert akkor nyugodtan tudná-nak a nagy versenyekre felkészülni.

Akkor szakmai vezetőre most nincs pénz?
Nincs. Az elnökség úgy tekint erre, hogy a sakkszövetség apparátusával együtt kell hogy járjon a szakmai tudás, ezt nekünk kell hozzátennünk a munkához.

A szakmai vezetőre még gyűjteni kell? Mi az, ami nála fontosabb lehet?
Szűkös pénzügyi keretek mellett is fontos, hogy pénzügyeink átláthatóak legyenek. Amikor még Flórián Tibor volt a főtitkár, akkor még a sakkról szólt minden. Nem voltak pályázati pénzek, egyszerűbbek voltak a számviteli törvények. A mai főtitkári feladat sajnos legkevésbé a sakkszakmáról szól, inkább az MSSZ-t mint gazdasági társaságot kell összefognia.
A szövetség éppen felszálló ágban van, lassan eljutunk odáig, hogy tényleg elő tudjuk teremteni a szakmai feladatokhoz szükséges pénzt is. A jövő évi bajnokságokkal már nagyon jól állunk. Edzőtábort szervezünk, és tárgyalunk, hogy fel tudjuk éleszteni a több száz fős Tavaszi Fesztivált.

Rapport Richárd menedzsere, Rácz Félix szerint a szövetségnek kellene egy kommunikációs partner.
Egyértelműen kell. Ahhoz képest, hogy az országok rangsorában mennyire előkelő helyen állunk, alul vagyunk reprezentálva a MOB-ban és a médiában. Komoly csatákat vívunk amiatt, hogy bár a sakkolimpia is olimpiának számít, mégsem az olimpiai játékok közé vagyunk sorolva. Viszont önmagában a kommunikáció kevés. A hírektől nem leszünk előrébb, ha nincs mögöttük komoly hazai esemény vagy sikeres nemzetközi szereplés.

Ha hirtelen kapnának tízmillió forintot, mire költenék? Szakmai vezetőre, kommunikációs partnerre, nagy versenyre?
Versenyre. Akkor már lenne mit felmutatni a szponzoroknak és a médiának, hogy ez a sport látványos és sok embert érdekel. Annál azért most rosszabb a helyzet, hogy azt mondhassuk, nekünk már csak a jó sajtó hiányzik. Több éves lemaradásban vagyunk. Több olyanra lenne szükség, mint a Polgár-féle sakknap. Amikor tárgyaltunk a Tavaszi Fesztivál igazgatójával, kérdezte, a MÜPA melyik termében lesz a Polgár-sakknap. Nem akarta elhinni, hogy egy sakkeseménnyel meg lehet tölteni szinte az egész épületet. Kell a minőségi tartalom, amit utána el tudunk adni.

Az MSSZ mennyi pénzzel gazdálkodik?
Az éves költségvetésünk 116,2 millió forint.

Ez gyakorlatilag mindent tartalmaz, ha így nézzük, rettentően kevés. Ebből szinte lehetetlen a tehetségek és az élsakkózók felkészülését finanszírozni. A női sakkban például az első húsz közé jutáshoz 2500-as játékerő kell, akkor tud megélni a sakkozásból. Példaként, ha egy női versenyző 2300-zal csak a csapatbajnokságokon meg néhány versenyen játszik, az kevés. A férfiaknál is hasonló a helyzet, az első száz tud igazán megélni a játékból. Hiába van a FIDE-listán nyolcezer regisztrált játékosunk, csak nagyon szűk rétegnek elég a biztos egzisztenciához a sakk. A többiek rá vannak szorulva, hogy oktassanak vagy olyasmiket csináljanak, ami nem a tábla melletti játékhoz kapcsolódik. Ilyenkor jogos a kérdés, hogy egy húszéves fiatalnak, aki mondjuk, csak 2500-as nagymester, tanácsoljuk-e, hogy inkább szerezzen diplomát, ami a sakkozói látással busásan megtérülhet az üzleti életben és csak mellette játsszon.

 

Mikor nyit a könyvtár?
A könyvtár akkora kincs, hogy az már nem megoldható, hogy kölcsönözni lehessen a köteteket. Azt kell megoldanunk, hogy látogatható, helyben megnézhető könyvtárként tudjuk üzemeltetni. Akár az MSSZ honlapjára fel lehetne tenni egy katalógust, hogy mik érhetők el.

Erre sor kerül valaha is?
Remélem, de miután most beszélgettünk arról, hogy mennyi mindennel kell még foglalkoznunk, ez sajnos hátrébb áll a sorban. Egyébként, ha volt konkrét érdeklődés, Bottlik Iván eddig is kinyitotta a könyvtárat.

Terveznek olyan találkozókat, ahol az idősebb nagymesterek átadják a tudásukat a fiatalabb nemzedéknek?
Igen. Egy fiatal nagymesterünk, Héra Imre írta a Facebookon születésnapi kívánságnak, „Csempésszük vissza az élő legendákat a magyar sakkba! (...) Próbáljuk megkeresni és megtalálni azokat a pozíciókat, lehetőségeket, ahol a leghatékonyabban tudnának segíteni a magyar sakknak! Ők a múlt és a jelen ikonjai, s mivel egész életüket a sakkra tették fel, talán nyugodtan rájuk bízhatjuk a jövőnk egy részét is. (...) Kis ország vagyunk, sosem fog minket felvetni a pénz, de olyan szellemi kincsesbánya, ami itt fellelhető, nincs még egy a világon! Ne hagyjuk hát veszni!” Én nagyon egyet tudok vele érteni, és tényleg a sakkszövetség feladata, hogy megtalálja a megoldást. Nem lesz egyszerű, mert nagyon hiányzik a jelenlegi sakkéletből az összetartó erő. Sajnos többször ütköztem abba, hogy „ezzel a sakkszövetséggel nem vagyok hajlandó együttműködni”.

Ennek mi lehet az oka?
A sakkban nagyon sokszor akadnak ellentétek. A tábla mellett a játékban ez természetes, de utána ezen felül kellene emelkednünk, hogy kifelé azt üzenhessük, hogy a sakk valóban csodálatos játék.

Az elnökségi ülések többnyire zártak…
Sajnos a recesszió miatt az anyagi rész teszi ki a munka nyolcvan százalékát, azokat a lehetőségeket keressük, hogyan tudjuk megoldani a szövetség folyamatos működését, vagy, hogy a válogatott a legerősebb összeállításban képviselje Magyarországot. A napi jellegű döntésekre kevés már az idő egy elnökségi ülésen.
Például most próbálunk abban előre lépni, hogy a válogatott a legprofibb gépeken tudjon elemezni. Ez annyira speciális terület, hogy itthon csak néhány cég jöhet szóba. Felvettük a Microsofttal a kapcsolatot. Rapport Richárdék is találtak egy céget, amelynek megvan a szükséges gépparkja és együtt működnek velük.

Kapunk ingyen öt laptopot?
Ma már a szervertermek számítanak, az otthoni számítógép már kevés 2700 felett. Négy-öt szervert kell összekötni, harminc-negyven processzormagra van szükség, egy ilyen gépnek az ára ötmilliónál kezdődik. Ebben keressük a lehetőségeket.

Szerző: Sakk-mester  2013.11.26. 19:51 Szólj hozzá!

Pos1339.jpg

Kerülj előnybe.

Jegyezd le, miként tetted.

Szerző: Sakk-mester  2013.11.26. 14:52 Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása