Annyit tett, hogy blogunk linkjét - miután már feszegettük e kérdést -  letiltotta a sakkszövetségi honlapról, úgy, mintha a Sakkszövetség az övé lenne...

Az elhallgattatás a hatalom erőfitogtatása, arroganciája és gőgje.

A jogos kritikát tudni kell elfogadni, ez emberi és vezetői nagyságot jelent, jelentene.

Másrészt a magyar sakktársadalmat nem széttagolni kell, hanem egybe fogni, nem izolálni kell a kritikai hangadókat, hanem bevonni a munkába ugyan úgy, mint a hangtalanokat, a simulékonyakat, a kitüntetetteket.

Itt nem érvényesülhet az oszd meg és uralkodj elv.

„ Az embernek, ha célja nagy
kell a másik ember.
Sok víz hajtja a  malmokat,
sok cseppből áll a tenger.”
( Friedrich Schiller)

Kicsi ez a "sakkszoba", bár gyér a fény benne, ám mégis látni, hogy ki az aki dolgozik , s ki az, aki nem...

A "van"- ról a teljesítményről nemcsak lehetne, kellene is szólni, persze a nincs"-ről nincs mit mondani.

Mennyivel örömtelibb lenne az eredményekről olvasni az elnöki beszámolót a  Magyar Sakkvilágban, mint a sakkszövetség leszólását. A júliusi számban Rácz Félix - Rapporték -, míg az augusztusiban WW Alekosz osztja az észt. El kell ismerni, hellyel-közzel jogos kritikákat fogalmaznak meg.

A válasz nem jön, fennt néma csendbe búrkolóznak a meddő felhővé szelidült ígéretek.

Csak el ne fújja az őszi szél mindet.

Szeretnénk ha szólnának a fanfárok a Sakkakadémiák épüléséről. Egy futballakadémia árából kilencet is lehetne építeni, sőt azok fentartása és működtetése is kijönne egy futballakadémia fenntartási és működési költségéből.

Nem úrnak szegődtél "oda" Miklós, hanem szolgálni!

Munkát és teljesítményt várunk Tőled és az általad irányított szervezettől, és elszámolást az ígéretek, az ígéreteid megvalósításáról.

"Láthatóvá szeretném tenni a sportágat" - interjú a sakkszövetség KDNP-s elnökjelöltjével

Verőci Zsuzsa|2011. 04. 20., 16:14|Utolsó módosítás: 2011. 04. 20., 16:32|

Címkék:Seszták Miklós, sakk

Ez a cikk 1 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyerekkora óta sakkozik, és néha a repülőn mellette ülőt is kihívja egy partira dr. Seszták Miklós ügyvéd, a KDNP alelnöke, aki a tisztújításra készülő Magyar Sakkszövetség jelenlegi egyetlen elnökjelöltje. Seszták célja, hogy láthatóvá tegye a sakkot a média és a családok számára is, valamint szeretné megnyerni a sportág nagy öregjeit, akiket kicsit sértődöttnek érez, de reméli, hogy a folyamat visszafordítható.

- Mennyire tud sakkozni, mióta szereti a sakkot?
- Első sportsikeremet - most a 43. életévemben járok - a sakkban értem el, óvodás koromban megnyertem a területi bajnokságot, családi program miatt a folytatásban már nem indultam. Gyerekkorom óta sakkozom, persze ez nem a profi szintet jelenti, de a családomban nagy hagyománya van a sakknak. Húgom, Seszták Ilona úttörőolimpián úgy lett harmadik, hogy Mádl Ildikótól kapott ki. Azt nem mondanám, hogy tudok, inkább szeretek sakkozni. Elég sokszor utazom Amerikába, és örülök annak, ha a mellettem ülőt kihívhatom egy partira. A repülőgép fedélzetén még veretlen vagyok, sőt nemrégen repülőtéren várakozva még számítógéppel is játszottam, és nyerni tudtam.

- Mennyire követi a sakkvilág eseményeit?
- A sakkvilágét kevésbé, de a magyar sakkozás eseményeit fokozottan, úgy is mint érdeklődő sportbarát. Követtem a Polgár lányok pályafutását, Lékó Péter eredményeit, s miután a nevem felvetődött elnökjelöltként, azóta még nagyobb érdeklődéssel figyelem az eseményeket.

- A magyar sakkozás komoly gondokkal küzd, amelyek elsősorban anyagi természetűek, és egy picit úgy érezzük, a nemzetközi sakkvilágból is kiszorultunk. Hiányoznak például a jelentős sakkversenyek, amelyek hazánkra, sakkozóinkra irányítanák a figyelmet.
-Teljesen egyetértek, a pénzhiány az alapprobléma. A következő négy évben láthatóvá szeretném tenni a magyar sakksportot, elsősorban magát a versenyt. Közösen kell kitalálnunk ennek a technikáját, komoly informatikai fejlesztések szükségesek, erre megvannak a lehetőségek. A másik, hogy láthatóvá tegyük a médiában. Mutassuk meg, hogy vannak értékeink, a legnépszerűbb labdajátékok mellett a sakkban van a legtöbb igazolt játékos, eredményességben pedig abszolút a legjobbak közé tartozunk, s bizony keveset szerepelünk például a Nemzeti Sportban, a sporthíradókban. Fontos lenne láthatóvá tenni a magyar családok számára is mint a matematikát, a döntésképességet és a logikai gondolkodást fejlesztő sportot. Ebben az irányban már biztató tárgyalások vannak, ha nem is kötelező tantárgyként.

- Örményországban igen jelentős összeget, mintegy 270 millió forintot biztosítanak a kötelező iskolai sakkoktatásra, nálunk nincs esély hasonlóra?
- Sajnos mi nem tudjuk kötelezővé tenni a gyerekek túlzott leterheltsége miatt, de fakultatívan, esetleg más tantárgyat kiváltva, tanóra keretében tanulhatnák a sakkot. Esetleg más sportfoglalkozás helyett.

- A FIDE elnöke, Kirszan Iljumzsinov budapesti látogatásakor négyéves programjának egyik legfontosabb pontjaként határozta meg az iskolai sakkoktatást. Hogyan lehetne az iskolásban népszerűsíteni a sakkot?
-A modern technika a sakk számára óriási lehetőségeket kínál. Szinte az ország valamennyi iskolájában van internet. Készíthetünk legjobb nagymestereinkkel, kiváló edzőkkel anyagokat, amelyeket olyan iskolákban is tanulmányozhatnának, ahol nincs sakkot tanító tanár vagy éppen sakkozó. A legnagyobbakat kell ebbe a munkába bevonni, ebben nagy fantáziát látok. A gyerekek közel kerülhetnének példaképeikhez, az interjúk, egy-egy játszma bemutatása újabb és újabb híveket toborozna a sakk számára.

- Milyen elképzelései vannak a szövetség, az egész sakkozás anyagi gondjainak megoldására?
- Úgy gondolom, hogyha tiszta, hatékony és átlátható gazdasága van a sakknak, a Magyar Sakkszövetségnek, akkor a jóra az emberek tudnak áldozni, és céljaink eléréséhez szükséges pluszt szponzorációból tudjuk biztosítani. Folynak már a tárgyalások, ígérvényekről nem illik beszélni, ha azon a bizonyos hídon átmentünk, akkor ezek már reálisabbak lesznek.

- Idén nagyon gazdag versenyprogram vár a legjobbjainkra, kezdve a júliusi csapat-világbajnoksággal, amelyre május 31-ig a csapatot ki kell jelölni, nevezni kell. Ez olyan jelentős esemény, amely a média kitüntető érdeklődésére is számíthat. Milyen támogatásra számíthat a sportág a Magyar Olimpiai Bizottság részéről?
- Már előzetesen egyeztettem a MOB elnökével, Borkai Zsolttal. Ez nagyon fontos megbeszélés volt, hiszen megváltozott a sport finanszírozása, a MOB osztja a pénzt. A kiemelt versenyeket, programokat külön is támogatják. Kiharcoltuk a sakkolimpiai sikeres szerepléssel a részvételi jogot. Mehetnénk csikócsapattal, ami szégyen lenne, és a legjobbjainkkal, aminek a költségét biztosítani kell. Én már beszéltem a topjátékosokkal is, s mivel komoly ígéret van a támogatásra, állami és szponzorpénzből meg tudjuk oldani a részvételüket.

- A Világkupán négy nagymesterünk is játszik, november első felében csapat Európa-bajnokság, amely kvalifikációs verseny a következő vb-re. Többször is felvetettem, hogy a női Klubcsapatok Európa-kupáján válogatott színtű csapattal kellene játszani. A női sakkot a korábbi elnökség érthetetlenül mostohagyerekként kezelte, ön tervez változást ezen a téren?
- Itt az ideje annak, hogy a női sakkozásunk valamilyen szinten a régi hírnevét visszakapja. Fiatal erőkből jó csapatot tudunk összeállítani, sokan vallják, hogy a női sakkban könnyebben lehet elérni jó eredményeket. Nagyon szeretném stabilizálni ezt a kérdést, hogy a női sakkozók is megkapják az őket megillető feltételeket. Szemléletváltásra van szükség, a munkát el kell kezdeni.

- Rövidesen kezdődik a női és a férfi Grand Prix-versenysorozat, magyar résztvevő nélkül, pedig egy verseny megrendezésével meg lehet szerezni egy fő részvételi jogát. A FIDE elnöke is kifogásolta, hogy hazánk nem rendez hivatalos versenyt.
- Nyitott kapukat dönget. Szeretném, ha jelentős versenyt tudnánk szervezni. Egy elnök, egy elnökség sikerét az adja, ha valamilyen emlékezetes tornát tud rendezni.

- Nem kerülhetjük meg az utánpótlás problémáját, mi lesz a fiatalokkal?
- Utánpótlás nélkül nincs jövő. Kiemelt fontossággal bír, át kell gondolni a prioritásokat. Csak Rapport Richárd kevés ahhoz, hogy átvegye a stafétabotot, érzékelem a problémákat, erre a területre különös gonddal kell majd figyelnünk.

- Kire számít a sakkozás nagy öregjei közül? Olimpiai bajnokaink, sokszoros válogatottjaink miként tudnák segíteni a munkáját?
-Számítok rájuk, óriási értékei ők sakkozásunknak. Számomra nagyon fontos, hogy a top hármas, Lékó Péter, Almási Zoltán és Polgár Judit támogatásáról biztosított, egységet mutattak. Még nem tudom annak a módját, hogy a tapasztalt, rutinos, sok csatát átélt, megélt nagymestereinket miként tudnánk bevonni a közös munkába. Egy picit sértődöttek ők, nem tudom, mennyire, remélem, hogy a folyamat visszafordítható. Elméleti lehetőséget látok, remélem, a gyakorlatban megvalósítható lesz, hogy tapasztalataikkal, tudásukkal segítsék elképzeléseinket a közös siker érdekében.

A tanácskozási játszma nem más, mint közös elemzése a lépésenként változó állásoknak, együttes tervkeresés - alkalmazkodás a folyton megújuló helyzethez- , lépésjelöltek állítása, majd döntéshozatal. Kevés edző él ezzel a lehetőséggel, mint képzési eszközzel, mert egyrészt időigényes, másrészt veszélyes. Az edzésre előkészített anyagból mindig a bölcs, a tévedhetetlen oktató bukkan elő. Az edző ebben az esetben, mint a tanár és a pap, a pódiumról, a szószékből prédikál, vagy mint a hadvezér, a csatától távoli dombról oszt parancsokat. 

A tanácskozási játszmákban, barátként, harcostársként, egymásért is küzdve, vállvetve keressük a megoldásokat. A létrejövő helyzet mindkettőnk számára ismeretlen, a megoldásokat közösen agyaljuk ki, s az edzőnek tudni kell lemondani saját elképzeléséről amikor a tanítványé a jobb. Itt a tanítvány meglátja, megláthatja a trénerében a csetlő-botló embert, az esendőt, a tévedhetőt.

Mi hiú emberek mennyire félünk megmutatni esendőségünket, mi mindig erőnket és zsenialitásunkat szeretnénk láttatni, s hisszük ezáltal a szemfényvesztés által vagyunk többek mástól.

Itt kölcsönösen szellemi "meztelenségében" látja egymást a két ember, észrevehetők lesznek hibáik és természetesen meglátszanak erényeik is.

A tanításnál - előadásoknál - az egyik felkészült, - vértezett - a másik meztelen, - vértezetlen - kiszolgáltatott helyzetben van.

Ne félj, a tanítványod nem hagy el azért, mert bebizonyosodik, hogy nem vagy tévedhetetlen Isten, még világbajnok sem, sőt díjazza bátorságod, értékeli, hogy felfeded előtte ki is vagy te tulajdonképpen.

Hiszem, hogy alá kell szállni az embernek, tanárnak, oktatónak, trénernek, mutatott "felsőbbrendűségéből", meg kell törni az "úr és szolga" , tanító és tanuló viszonyt, amiben annyira szeretjük mi szolgák, játszani az urat.

-------------------------------------------------------------

Néhány szó a játszmáról; A megnyitásból úgy kerülj ki, hogy a te tisztjeid tudjanak több helyre lépni. A figurák jó elhelyezése meghálálja a gondoskodást, a gondolkodást. Ez a sablonos megfogalmazás rátapint a lényegre.

Amíg nem éred el a mesteri szintet elég is ennyit tudni, s a tudást alkalmazni!

A 10. lépésnél tanakodtunk először, addig Kori lépésjelöltjeire bólintottam. Mit kellett mérlegelnünk? Tartsuk-e meg a megtámadott futót, vagy fejlődjünk tovább. Elv, hogy a megnyitásban rakjuk ki a tiszteket. A futó megtartása mellett szólt, hogy párja a sötét táborban gyengélkedik. Jött a következő kérdés; Hova vigyük el? hamar d3-ra esett a választásunk, innen több mezőre léphet és még a király felé is kacsingat.

Mintha hallgatózott volna az ellenfelünk, f5-el torlaszolni igyekezett futónk átlóját. Mit tegyünk? Ha kiütjük, akkor a nagy-átlóra hozzuk a futóját, ha nem, akkor hagyjuk bezárva a mi futónkét.

Amúgy sem félünk a nyílt állásoktól, s tudjuk, fogáskeresés nélkül nincs tus, ezért az állás nyitása, az ütés mellett döntöttünk.

A 15.- e5 lépést és az állás nyitását korainak ítéltük. Természetes volt számunkra az első csere e5-ön, majd a fejlődés folytatása. Itt jegyzem meg, hogy nem az számít - persze az is - hogy lépésed a program-szerinti legjobb legyen, hanem a mögötte húzódó gondolatgazdagság.

15.Fxb6, a gyalognyerés mellett döntöttünk, amitől vezére "helybenhagyásával" akart elriasztani ellenfelünk.

A 19. lépés adott okot ismét a tanácskozásra. Amúgy is kedvelői vagyunk a közbeiktatott fejlődőlépéseknek, így nem azon tanakodtunk, hogy üssek-e le rögtön a b6-gyalogot - az úgyis a mienk - hanem azon, hogy melyik bástyánkat hozzuk tempóval a d-vonalra. Mivel az f-bástyánknak feladata lehet az f2-pont védelme és ott van még az e-vonal is számára, ezért jött a 19.Bad1.

A 21. lépésben előbb elvi döntést hoztunk. Kell-e nekünk ennyi figura a táblán, kockáztassunk-e az előny fokozásával egy esetleges remikombinációt. Úgy döntöttünk, hogy némi anyag visszaadásával egyszerűsítjük az állást. 22.Ve4!, nem a programok által javasolt, de gondolat áll mögötte.

24,b4! óriási lépés, úgy tűnhet, hogy Ba4 megfogja a meglóduló gyalogot, de nem. Járj utána te, hogy miért nem!

A 27. lépésben tette meg sötét az egyetlen, program által is megkérdőjelezett lépését a Bf4-et.

Hogyan folytatnád 32.- Bxe4-re?

35.Bd6 kizárja a király közeledését a 6.-sor felől. Itt már szinte minden lépés nyerő.

A király aktív szerepét - Kf2-vel kezdetét veszi a hosszú menetelés - a végjátékban soha ne feledd. 

A 43. lépés, a látványos tőrdöfés, már csak hab a tortán.

Üdvözöllek Kedves Olvasó!

Két gondolatot előre bocsátok;

Az egyik a sajátom; Az öregember emlékkönyvét lapozgatja, a fiatal, élete regényét írja.

A másik, egy kedvelt idézet;

 „Nem szégyelltem soha honnan jöttem, szalonokban is kutyám járt mögöttem.”

A sakkal későn, 13 éves koromban ismerkedtem meg, addig még sakktáblát sem láttam.

Hetedikesként kaptam Karácsonyra Édesapámtól sakk- és malomkészletet ajándékba azért, hogy otthon is tudjon játszani a barátaival. Még a lépéseket sem ismertem kellő biztonsággal, amikor az első kudarc ért. A csúfos vereség és a kiröhögés, miután állataim körében jól kibőgtem magam, megkeményítette dacomat. Visszatérve a játszókhoz figyeltem pancser sakkjukat, megjegyeztem, hogyan nevezik a figurákat, aztán elbaktattam a falusi könyvtárba, hogy könyvet vegyek ki.  A mi falunk könyvtárában nem volt sakk-könyv.  A könyvtárost meghatotta az arcomról földig csüngő bánatom, s előkotort régi Népszabadságokat. A hétvégi lapokban volt sakkrovat, böngészhettem azokat. Semmi sem stimmelt. A betűk, a számok csak fokozták zavaromat.

Bizony időbe telt, míg rájöttem, hogy az újságban nem a csikó és a ló, de még nem is a királynő kezdőbetűje van. A diagram és az aláírt lépés viszont nagy segítségemre lett, segített a kódok feltörésében. Könyvtár-nyitvatartási napokon hónom alá csaptam a sakkdobozomat, és uzsgyi a könyvtárba. Előbb a játszmák lejátszását gyakoroltam. Amikor elég járatosságra tettem szert benne, igyekeztem megérteni, mit miért tesznek. Egyetlen emberfia nem volt a faluban, aki ezt elmagyarázhatta volna nekem, így aztán amire rájöttem, az lett az enyém. Amire nem, az számomra odaveszett.

Alig vártam az iskolai sakkbajnokságot, nyolcadikosként veretlenül én nyertem, s már a faluban is mindenkit megvertem. Készültem a járási sakkbajnokságra, ám az iskolában közölték, hogy mivel az elmúlt években mindig utolsó lett a mi bajnokunk, nincs értelme azon részt vennünk.

Így jött el a következő év, aminek őszi szele elsodort a nagyvárosba; Debrecenbe.

Osztály-, iskola-, kollégiumi bajnoki címek sora sem volt elég ahhoz, hogy észrevegyék affinitásom a sakkhoz és a sakk vonzalmát irántam. Osztályfőnököm, aki a térség legjobb sakkozója és sakkmestere volt szintén nem érezte, hogy e téren tehetne értem.

Maradt nekem az épületünkben lévő megyei könyvtár és az abban fellelhető sakk-könyvek kánaánja, ami - mint utólag kiderült - elég szegényes volt a DEAC-os ifik szakirodalmához képest.

Így telt el a közel négy év, mígnem az érettségim évében az OTSH kötelezően előírta ifi játékosok szerepeltetését az NB-I-ben. (OB-I)

Ekkor igazolt le az osztályfőnököm a Debreceni Vörös Meteor NB-I-es csapatába.

Versenyjátszmát addig nem játszottam és mégis az első évadban pozitív mérleggel zártam.

Javasolták, hogy induljak el a városi bajnokság selejtezőjén.

Erről a versenyről továbbjutottam az elődöntőbe, onnan a városi döntőbe, majd az abszolút döntőbe is. Eredményeim alapján részvételt nyertem a vidéki döntőbe és az országos ifi döntőbe.

Ez utóbbira már nem jutottam el, mert elszólított hazafiúi kötelezettségem, a katonai szolgálat, ahonnan nem engedtek el a versenyre.

Az évek - hol napfénnyel telítetten, hol gomolygó felhőként - gyorsan elszálltak felettem. Elrohant 10 év az NB-I-ben, 30 év az NB-II-ben.

Edzői, versenybírói papírokat szereztem, 20 évvel ezelőtt mester lettem, de csak három éve kértem címem megadását, közel akkor, amikor elkezdtem blogom - A sakk az Élet szimulátora - írását.

Arany János Epilógusa illik ide zárásként, amit részben idézek: 

Az életet már megjártam.
Többnyire csak gyalog jártam,
Gyalog bizon'...
Legfölebb ha omnibuszon.

Láttam sok kevély fogatot,
Fényes tengelyt, cifra bakot:
S egy a lelkem!
Soha meg se' irigyeltem.

Nem törődtem bennülővel,
Hetyke úrral, cifra nővel:
Hogy' áll orra
Az út szélin baktatóra.

Ha egy úri lócsiszárral
Találkoztam s bevert sárral:
Nem pöröltem, -
Félreálltam, letöröltem.

Hiszen az útfélen itt-ott,
Egy kis virág nekem nyitott:
Azt leszedve,
Megvolt szívem minden kedve.

Az életet, ím, megjártam;
Nem azt adott, amit vártam:
Néha többet,
Kérve, kellve, kevesebbet.

Ada címet, bár nem kértem,
S több a hír-név, mint az érdem:
Nagyravágyva,
Bételt volna keblem vágya.

Kik hiúnak és kevélynek -
Tudom, boldognak is vélnek:
S boldogságot
Irígy nélkül még ki látott?

…

A sakk hierarchiára épülő társadalom. Az első választóvonal a versenysakkozók és a sakk-kedvelők, sakkszeretők, sakkrajongók között húzódik. Az előbbiek, a legnépesebbek nem tagja a sakkszövetségnek, utóbbiak regisztráltak, klubokhoz igazoltak.Tagoltak az előbbiek és az utóbbiak is. A versenyzőket nem csupán címeik, élőpontjaik osztják kasztokra.

- Itt jegyzem meg; A sakkszövetség nem képes korrekt versenyzői nyilvántartása. Az elhalálozott versenyzők mellé, ha már kivenni nem tudja a listáról, legalább tehetne egy keresztet.  A nemzeti nyilvántartásokra épülő FIDE lista is valótlan adatokat tartalmaz. -

Közöttük az amatőr és a profi státusz a nagy vízválasztó. 

Az amatőr versenyzők legjobbjai mesterjelöltek, mesterek, esetleg nemzetközi mesterek. Ők munka és tanulás mellett vesznek részt versenyeken, így értelemszerűen lényegesen kevesebb idő áll a rendelkezésükre a képzésre, a felkészülésre. A nagymesteri szint elérése és tartása, professzionális hozzáállást igényel. Munka és tanulás mellett kevesek érik el és tartják éveken, évtizedeken át ezt a szintet.

Kimondhatjuk, hogy ők a sakk egyetemi tanárai, professzorai. Az ők elismertségét, pozícióját egyértelműen a tudásuk adja, nem kötődnek társadalmi rendszerhez, vagy politikai szélviharok eredményéhez.

Tagolhatók a sakkozók még nemek szerint. Érdekes, hogy a FIDE alacsonyabb teljesítményhez - élőpontszám - köti a női titulusokat, mint a férfit.

Aztán a korosztályok rivalizálása is előbukkan. Korcsoportok a gyerekek között. Versenyeken gyakran díjazzák külön az ifjúsági és a szenior versenyzőket. Az utóbbiaknál nagy az összevisszaság, nem követik a FIDE elvet, nem tudják, hogy hol a határ, hány évtől szenior a szenior.

Ezen bejegyzésemmel bepillantást adok az én "sakkéletembe" Láthatod, hogyan lettem sakk-kedvelő, sakkszeretőből amatőr versenyző. 

Ide teszem eléd az én "korképem", hintázzunk együtt az időben...

Sem önfényezés,sem önblamálás nincs benne, nem más ez mint egy sakkozni szerető amatőr jegyzete és néhány játszmája. Olyan játszmák, amiket játszhatott volna a pék, az asztalos, a fodrászmester is.

Hiszem, hogy lenni kell ilyeneknek is, tévedések terhét hordozóknak, amikből mégis elővillan valami szép. A hétköznapi ember szellemi csodája, nem a nagymesterek világa ez. Nem tudok nekik nektárt adni én, az én kutamban csak víz fakad. vannak akik beérik ezzel is, nos, nekik hoztam el magamból egy darabot...

Még mielőtt lebecsülnél engem, és leértékelnéd magad, mutatok neked valamit, amiből láthatod, hogy az Istenek is tévednek ám.

Idefigyelj, látod a piros színeket a lenti képen? Azok mind rossz lépések.  Szuper-nagymesterek tévedései.

A 16. lépésnél világosnak 0.76 pontnyi előnye van, sötét c6 lépése 2 pontot ront az állásán. A 17. lépésben világos visszadja az előnyt, h6 lépésével kidobb 2 pontot. Eljutunk a 31. lépéshez Va2 nél még 0.69 pontnyi világos előnye, sötét Fe7 lépésével ront 1 pontnyit, majd a 33. lépésben Fg5-el további 1 pontnyit, így már 3.5 pont világos előnye. Ebből az előnyből a 35.-ben és a 36.-ban is világos kidob 1-1 pontot, a 3.5 ből marrad 1.4. Ugyen ebben a lépéspárban sötét f5 lépésével 3 pontot veszít, világos előnye 4.4 lesz, amiből már a 37. lépésben visszad 2.3 pontot. Sötét egy lépéssel később 4 pontos hibát vét, így világos előnye 6.34-re ugrik fel. A 39 lépésben világos ront 3.3-at, marad neki az előnyből 3 pont, ekkor sötét válaszlépésével 26.7 -re növeli hátrányát. Világos nem tudja megtartani ezt a tetemes előnyt, a 40. lépésben Fe4-el kidob belőle 16 pontot. A játszmát megnyeri, övé a pont.

Azért töltöttem mindezzel az időt, hogy lásd, igazat beszélek, s ne félj játszani azért, mert nem léped meg a legjobb lépéseket. Ebben a partiban a világossal játszónak 2706, a sötéttel játszónak 2762 élőpontja volt.

A sakk csak úgy lesz népszerűbb, ha sokan kedvelik, rengetegen játsszák, mutatják a példát. Volt nálunk egy baráti család a nyáron. Az apukával reggelente elemezgettünk, játszmákat néztünk. A reggelihez érkező gyerekek leültek mellénk, nézték, figyelték, közbeszóltak, majd amikor letettük a táblát, elővették ők és sakkoztak.

Talán az első - IV. osztályú - versenyemen lehettem túl, amikor az alábbi partit játszottam.

Mint látod 69 novemberében IV. osztályú játékosként már a III. osztály megszerzése lett a cél. Jelentem az akadályt sikerrel vettem és meglett.

A következő versenyen megszereztem a II. osztályú minősítést, így ringbe szállhattam az I. osztályúért.

Onnan hoztam el egyik győztes játszmámat amelyik hozzájárult a városi döntőbe jutáshoz.

Javult-e a játékom az idők során, vagy kezdetektől így tudtam játszani ( :-) ) azt döntse el a lejátszó. Az viszont tény, hogy hiányosságaim nagyon sok pontot elvittek tőlem. A gyalogelőnyös játszmáimat rendre nem tudtam megnyerni, a hátrányosok szinte mindegyikét elveszítettem.

Középiskolásként nem volt sem kapcsolatom, sem pénzem arra, hogy valakit megfizessek azért, hogy foglalkozzon velem. Zsebpénzemet hétvégi, vagy éjszakai vagonrakásokkal - szén, fa - kerestem meg. Amikor csapatba kerültem akkor sem jutottam el minden edzésre.

Épp hogy megszáradt a tinta az I. osztályú minősítésemen mellyel jogot szereztem a városi döntőre, az máris kezdetét vette. Itt kerültem össze a rivális csapat, a DEAC nagy reménységével Dedinszki Ferenccel. A 17 lépéspárban mindketten melléhúztunk, Feri még elkövetett egy kisebb hibát a 22. lépésben s azután már nem volt kétséges a nyerésem.

Úgy emlékszem Polgár Judit mondta, hogy 2500 élőpontig nem szükséges a kicsontozott megnyitásvarik bemagolása, mert úgyis a jobbik sakkozó fog győzni

Így nyert a tanulatlan sakkozó a képzettel szemben.

Mire kinőttem az ifikorból akkorára felnőttem a felnőtt-táblához, persze ez nem lehetett az én megállapításom, ahhoz úgy kellett játszanom és a játékommal helyet "követelni" a csapatban. 

OB-I-ben mester ellen.

Ha nem kerültem jelentős hátrányba és az állásomban volt dinamika, akkor bármi lehetett az eredmény még a rutinos mesterek ellen is. Csíszár mester is jobban állt a nyitás után, ám a pozíciós manőverezésekben felvettem vele a versenyt s a végén taktikai mesterfogással túl jártam az eszén.

Elégedettséggel töltött el az, hogy a sakkedzői tananyag íróival szemben 1.5-0.5-re nyertem. Jenei mester ellen döntetlent értem el, míg Titkos mestert nagy küzdelemben legyőztem.

Folytatása következik.

Live chess broadcast powered by ChessBomb and Chessdom

Live chess broadcast powered by ChessBomb and Chessdom

2341. diagram: 1. Bf8 Vf6 2. Vxg8# 1-0 / 1. Bxc6 Bg7 2. Vxg7# 1-0

2342. diagram: 1.-Fd3+ 2. Ke1 Bf1# 0-1

2343. diagram: 1.-Hxf3+! a vezérnek van kettős feladata. 2. Vxf3 Vxb1 és sötét nyerve van.

2344. diagram: 1. Fxd6! exd6 2. Bxf6 és világos jobban áll.

2345. diagram: 1. Bxh7! Bxg1 2. Bxh8 és világos tisztet nyert.

2346. diagram: 1.-Be2!! fenyeget a matt és nem üthető a bástya Vxf1 miatt.

2347. diagram: 1. Hxb7! Fxb7 2. Hxe6+ sakk-vezér.

2348. diagram: 1. Bxe7! Vxe7 2. Vxd5+ és világos jobban áll.

2349. diagram: 1.-Hxf3+ 2. Vxf3 Fxd2+ és sötét tisztet nyert.

2350. diagram: 1. Fe4! Vxe4 2. Hxf6+ és esik a vezér.

Valahányszor a Tátrába vitt az utam, mindig körbejártam a Csorba-tavat.

OPEN Tatry 2013, Tatranské Zruby 29.9.-6.10.2013 

online prenos kola: 1;  2;  3;  4;  5;  6;  7;  8;  9;  

Hajrá Bence!

Pairings/Results

Round 6 on 2013/10/03 at 18:00-23:00

Párizsból a Nakamura - Gelfand partiból hoztam el a diagramállást.

Gelfand "belőtte" a háríthatatlan ziccert.

Nos, nézzük, hogy mire jutsz te.

Jegyezd le a nyerő folytatásod. 

Gyorsan - mint tudod a gyorsaság nálam nem az időre, hanem a lépésszámra vonatkozik - dűlőre kéne vinned a dolgot.

Adj mattot minél előbb.

Jegyezd le mire jutottál.